Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Kazár
Lajos (1924-1998)
egyetemi tanár, nyelvész, kutató
Dr. Kazár Lajos, az egykori balozsameggyesi kovács fia 1924-ben született, tisztes szegénységben.
Fiatalkori nélkülözései, a környezetében természetes szorgalom, egész életére erőt adtak munkájához. A Faludi Gimnáziumban érettségizett, kitűntetéssel. Aztán jött a front. Kassai egyetemi tanulmányait kényszerűen abbahagyva menekült Nyugatra. Dolgozott és tanult Németországban és Franciaországban. Délvidéki menekült asszonyt vett feleségül, családját eltartó farmer lett Ausztráliában. 39 éves koráig dolgozott keményen, s csak ekkor engedhette meg magának, hogy a négyórai autóútra levő Canberra egyetemén tanuljon. Közben dolgozott a birtokon... Doktorátusát japán-uráli nyelvhasonlításból szerezte, elmélyedt a keleti nagy kultúrák, a japán és a kínai nyelvek kutatásában. Dolgozott és kutatott Ausztráliában és az Egyesült Államokban, tanított és kutatott Németországban, majd a canberrai egyetemen. Japánban lefordította a japánok "Kalevaláját" a Ko-dzsi-kit. (A magyar a hatodik nyelv, amelyen olvasható ez az 1400 éves remekmű!) Csak bölcsen mosolygott, amikor a japán - uráli nyelvhasonlítás miatt gúnyolták a szakirodalomban. Tehette, ő ismerte az összes érintett nyelvet, míg kritikusai nem. Kőrösi Csoma és Pröhle Vilmos óta ő az első nyelvészünk, aki beszélte is a távol keleti nyelveket. Nem a képzelet vagy egy idegen akarat sugallta magyar őstörténet nyomába eredt, hanem tényeket, bizonyítékokat kutatott fel.
Két kiemelkedő
életcélt tűzött maga elé. Az egyik, Magyarországon, egy japán tanszék létrehozása,
a másik pedig küzdelem a dáko-román származáselméletnek a világ enciklopédiáiban
felismert térhódítása ellen. 1974-ben, japán-uráli témájú disszertációval szerzett
Ph. D. fokozatot, majd Ausztriában és a Deutsche Forschungsgemeinschaft ritka
ösztöndíjával Hamburgban folytatott kutatásokat, és ott jelentette meg híres
könyvét, melyben a japán-uráli nyelvhasonlítás témájában csaknem 600 szócsalád
és 30 alaktani párhuzam hangtani kiértékelése található.1982-ben tért vissza
Ausztráliába, és 1993. közepéig ott folytatott kutatásokat az Erdélyért, s általában
Trianon ellen vívott harc mellett.
Minden mozdulata és minden gondolata egyetlen célt: a magyarság felemelkedését
szolgálta. Tudományos tekintélyét felhasználva ő volt az egyetlen, aki a Trianonban
velünk megjutalmazott utódállamok állandó, durva, magyarellenes propagandáját
ellensúlyozni próbálta. A nagy világnyelveken széltében-hosszában terjesztett
román, szerb, szlovák igazságot a magyarságról, valódi igazsággá igazította
könyveiben.
1993-ban, a
rendszer - megingás éveiben tért vissza Magyarországra, nemzetközi tekintélyét
a Magyarok Világszövetsége szolgálatába állította.
Szorgalmas munkával eltöltött tartalmas élete alkonyán, 74 évesen, a halálos
kór minden jelét magán viselve még egyik angol nyelvű könyvének magyarra fordításába
is belekezdett, valamint az 1100 éves évforduló évében szinte egyedül szervezte
meg a világ – magyarsággal foglalkozó tudósainak nagy konferenciáját Magyarok
Világszövetsége keretén belül, azzal a céllal, hogy a rólunk mesterségesen kialakított
ellenszenves kép, kicsit igazságosabbra forduljon.
Reménykedett a nemzet felemelkedésében-, és mint utolsó közszereplésekor diákjainak
is elmondta - reménykedett abban, hogy talál olyan magyar diákot, aki nem retten
vissza a tanulás és a kutatás nehézségeitől, s helyére áll.
Mikor már mozdulni
sem udott a betegségtől, ágya fejéhez mélyen benyúló, vízszintes állványt építtetett.
Az állványban - írással lefelé - Hamburgban kiadott japanológiai könyve feküdt,
s Lajos bácsi a párnába süppedve mondta hangrögzítőbe a magyar fordítást. Ülni
se, írni se tudott, de dolgozott !
Élete, példája, a tudás és a munka tisztességét bizonyítja, rápirít az elégségesre
törekvőkre, az ügyeskedésből megélőkre, a szorgalom helyett segélyekre várókra.
Professzor dr. Kazár Lajos, 1998. Pünkösd vasárnapján távozott el közülünk. Meggyeskovácsiban, a Balozsai temetőben nyugszik.
http://www.meggyeskovacsi.hu/hu/bemutatkozas/hires+szulottek/oldal=2
Ko-dzsi-ki, 'Régi történetek feljegyzései' (Fordította és magyarázta: Kazár Lajos), Magyar Történelmi Társulat, Sydney, 1982, 230 oldal
Wolfgang Hadamitzky - Kazár Lajos: Kanji és Kana. A japán írásrendszer kézikönyve és szótára, Scholastica kiadó, Budapest, 1995
