Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
kata
tibeti
köszöntő sál
Nyolcféle kata van:
dzod tak = díszkata, három méretben, jókivánságokkal beszőve
mongol kata = világoskék sál
ashi = tisztaselyem sál
subshi = lazán szőtt pamutsál
sothar
khachi
No
Tibetan custom is as well known as the offering of a kata or white scarf in greeting.
The kata is an auspicious symbol. It lends a positive note to the start of any
enterprise or relationship and indicates the good intentions of the person offering
it. Katas are offered to religious images, such as statues of the Buddha, and
to lamas and government. officials prior to requesting their help in the form
of prayers or other services. The offering of the kata indicates that the request
is not marred by corrupt thoughts or ulterior motives. There are eight types of
katas. Three sizes of elaborate dzod tak, which is a silk kata with auspicious
designs woven into it, the Mongolian kata, which is bright blue, the ashi kata,
which is plain silk, the subshi, which is loosely woven cotton, the sothar and
the khachi. There are also instances of using katas on inauspicious occasions.
One of these the tying of a kata around the neck of a corpse. It is said that
once, when a wealthy man suddenly died, his servant, not knowing what else to
do tied his cow's woollen halter around the corpse's neck and that this later
became a tradition. It is also customary to tie a kata around the neck of a deceased
lama, as a sign of petitioning his quick return and the unmistaken recognition
of his reincarnation.
http://www.tibet.com/Buddhism/katas.html
Kőrösi
Csoma Sándor
A tibeti papok vállszalagja
Duka Tivadar fordítása
Lásd: Note on the White Satin-Embroidered Scarfs
of the Tibetan Priests,
Journal of the Asiatic Society of Bengal (Kalkutta)
vol. V. (1836) pag. 383.
1836-ik év májusában, midőn Kőrösi Csoma Sándor Titalyá-ban, a keleti Himaláyák töveben időzött, az ott állomásozott angol ezredes Lloyd felszólltá tudósunkat, hogy az épen Bhutánból vett buddhista papi vállszalagot vizsgálná meg s értesítené őt a rajta kihimzett szavak értelméről, mielőtt azt a calcuttai Asiatic Society-nak ajándékozná. Csoma engedett a felszólításnak és a szavakat lemásolta és lefordította. Ezt aztán az ezredes elküldötte Calcuttába, Turnernek már régebben közlött és az ily vállszalagokra vonatkozó jegyzeteivel, megjegyezvén Lloyd úr a maga részéről azt, hogy saját tapasztalása szerint ezen szalagok majdnem nélkülözhetetlenek minden vallásos szertartás- és egyéb már Turner *) által az alább idézett passusban említett alkalmakkor.
Turner, követsége felöli jelentésében így szól:
«Mindegyikünk
előre lépett s egymás után egy-egy fehér selyem szalagot elényujtottunk, mely
rojtos volt mindkét végén, a mint szokás ezt tenni, ha azon országok uralkodói
valamelyikének színe eleibe járulunk; a Raja a szertartás alatt ülve marad, elveszi
az ajándékot és udvarmesterének - zempi - adja kezébe. Mi átadtunk egy-egy szalagot
a zempinek is, a ki azt vállainkra vetve, elbocsátott bennünket. Egy alsóbb rangú,
ha magasb rangú egyén eleibe járul, mindig egy fehér selyem sált szokott átnyújtani
és a szertartás befejezése előtt egy ilyen nyakába vettetik, melynek két vége
a két vállról elöl csüng.
A
hasonranguak, ha találkoznak, egymás ölébe hajolva, sált cserélnek. Minden találkozás
alkalmával okvetetlenül vállszalagot kell használni, minden levél elküldésekor
egy ily szalag is hozzá csatoltatik, bár mi távolról jöjjön. Két szín divatos
ezen chinai sálok készítésében, a fehér és a veres; az utóbbi az alsóbb ranguak
között használtatik; a fehér színének s kelméjének finomsága határozza meg a tisztelet
fokát, mind két esetben.
A
Kowtow, azaz a kilenczszeri leborulás, melynek folytán a tisztelgő kilenczszer
érinti a földet homlokával, divatos azon országokban oly alkalmakkor, ha az alsóbb
rangú feljebb valója eleibe járul.
Az
említett tibeti Slokának értelme, mely ezen «áldozó szalagon» (tibeti neve: bkrashis
kha btags.) találtatik, a következő:
«Áldott a nap, áldott az éj, a dél is legyen áldott: a nap és az éj újítsa meg mindenkoron a drága háromságnak különös kegyeit.»
Tibetül: Nyin-mo bde-legs, mts'han bde-legs, Nyin-mahi gung yang bde-legs-shing. Nyin mts-han rtag-tu brda-legs-pahi, dkon-chog gsum-gyi bkra-shis shog.
*)Lásd, Samuel Turner: An account of an Embassy to Tibet. London. 1800.
