Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Karím Hán Zend

Karím Hán Zend (Mohammad) (szül. 1705 k. - megh. 1779. márc. Síráz, Zend-kori Irán), Irán első Zend-dinasztiabeli uralkodója; helyreállította a királyság békéjét a Szafavida-dinasztia összeomlását követő belharcok után.

Alacsony származású ember volt, de felküzdötte magát elődje, Nádir sah egyik hadvezérévé. 1747-ben meggyilkolták Nádir sahot, s a káoszban Karím Hán komoly trónkövetelővé lépett elő, bár sok riválisa akadt. Hogy hatalmi törekvéseit törvényes mezbe öltöztesse, 1757-ben trónra léptette a kiskorú III. Iszmáíl sahot, az utolsó elismert Szafavida-király unokáját. Iszmáíl csak báb volt, az igazi hatalom Karím Hán kezében összpontosult, aki sohasem vette föl a sáhinsáh ("királyok királya") címet, csupán vakílnak ("régens") nevezte magát.

Karím Hán 1760-ra minden ellenfelét legyőzte, és uralmát kiterjesztette egész Iránra, kivéve Horászánt, az északkeleti tartományt, ahol Sáh Roh, Nádir vak unokája uralkodott. Karím Hán országlása alatt Irán magához tért a negyvenéves háborúskodás okozta pusztításból. Új székhelyét, Sírázt Karím Hán sok gyönyörű épülettel gazdagította. Az állam pénzügyeit újraszervezte, a földművesek adóterheit könnyítette, a művészeteket támogatta, s ez sok tudóst és költőt vonzott a fővárosba uralkodása idején. Megnyitotta Iránt az idegenek előtt.

Engedélyt adott a Brit Kelet-indiai Társaságnak, hogy kereskedelmi telepet hozzon létre Búsehir perzsa-öbölbeli kikötőben (1763). A kereskedelem fejlesztését célzó politikáját követve 1775-76-ban megtámadta és elfoglalta Baszrát, a Perzsa-öböl végénél fekvő oszmán-török kikötőt, amely az indiai kereskedelem jó részét magához vonzotta, az iráni kikötők kárára.

Karím Hán halála után polgárháború robbant ki, s egymást követték a Zend-uralkodók, s a zűrzavarnak csak a Kádzsárida-dinasztia megalapítása vetett véget, 1796-ban.