Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Karím Hán Zend
Karím
Hán Zend (Mohammad) (szül. 1705 k. - megh. 1779. márc. Síráz, Zend-kori Irán),
Irán első Zend-dinasztiabeli uralkodója; helyreállította a királyság békéjét a
Szafavida-dinasztia összeomlását követő belharcok után.
Alacsony
származású ember volt, de felküzdötte magát elődje, Nádir sah egyik hadvezérévé.
1747-ben meggyilkolták Nádir sahot, s a káoszban Karím Hán komoly trónkövetelővé
lépett elő, bár sok riválisa akadt. Hogy hatalmi törekvéseit törvényes mezbe öltöztesse,
1757-ben trónra léptette a kiskorú III. Iszmáíl sahot, az utolsó elismert Szafavida-király
unokáját. Iszmáíl csak báb volt, az igazi hatalom Karím Hán kezében összpontosult,
aki sohasem vette föl a sáhinsáh ("királyok királya") címet, csupán
vakílnak ("régens") nevezte magát.
Karím
Hán 1760-ra minden ellenfelét legyőzte, és uralmát kiterjesztette egész Iránra,
kivéve Horászánt, az északkeleti tartományt, ahol Sáh Roh, Nádir vak unokája uralkodott.
Karím Hán országlása alatt Irán magához tért a negyvenéves háborúskodás okozta
pusztításból. Új székhelyét, Sírázt Karím Hán sok gyönyörű épülettel gazdagította.
Az állam pénzügyeit újraszervezte, a földművesek adóterheit könnyítette, a művészeteket
támogatta, s ez sok tudóst és költőt vonzott a fővárosba uralkodása idején. Megnyitotta
Iránt az idegenek előtt.
Engedélyt adott a Brit Kelet-indiai Társaságnak,
hogy kereskedelmi telepet hozzon létre Búsehir perzsa-öbölbeli kikötőben (1763).
A kereskedelem fejlesztését célzó politikáját követve 1775-76-ban megtámadta és
elfoglalta Baszrát, a Perzsa-öböl végénél fekvő oszmán-török kikötőt, amely az
indiai kereskedelem jó részét magához vonzotta, az iráni kikötők kárára.
Karím
Hán halála után polgárháború robbant ki, s egymást követték a Zend-uralkodók,
s a zűrzavarnak csak a Kádzsárida-dinasztia megalapítása vetett véget, 1796-ban.
