Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Karácson Imre

(Apácatorna, 1863. febr. 19. – Konstantinápoly, 1911. máj. 2.): történész, orientalista, kat. pap, teológus. 1888-ban a bp.-i egy.-en teológiai doktorrá avatták. 1889-ben a győri kat. tanítóképző tanára, majd 1890-től ig.-ja, 1900-ban peéri plébános és esperes. Több utazást tett Törökországba, hogy tanulmányozza a török nyelvet és irodalmat. 1907-től haláláig a magyar kormány megbízásából a török levéltárakban kutatott. Egyike volt az első európai tudósoknak, akiket a régi török levéltárakba beengedtek. Sok m. vonatkozású török forrásadatot tárt fel és tett közzé. M. fordításban közzétette Evlia Cselebi mo.-i útleírását az 1660–1666. évekből (Bp., 1904–1908), a Török történetírók c. sorozatban (IV–V.), melynek III. kötetét további adatokkal, ugyancsak a ~-hagyatékból tette közzé Szekfű Gyula (Bp., 1916). – M. A XI. és XII. századbeli magyarországi zsinatok… (Győr, 1888); A mohamedánizmus és a kereszténység (Bp., 1892); III. Károly háborúja a törökkel… (Bp., 1892); Két török diplomata Magyarországról a XVIII. században (Bp., 1894); Szent László király élete (Győr, 1895); Török levéltárak (Századok, 1907); A Rákóczi-emigráció török okmányai (Bp., 1911); Török–magyar oklevéltár (~hagyatékából kiadta Thallóczy Lajos, Krcsmárik János és Szekfű Gyula, (Bp., 1914).

Irod. Bene István: K. I. élete és művei (Győr, 1936); Dévényi Iván: A török levéltárak legnagyobb magyar ismerője (Vigilia, 1964. 1. sz.).