Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
KAPU
(men)
A kapubejáró, főként a palota kapuja magát a császárt szimbolizálta,
de olykor a család jelképe is lehetett. A városok mindegyikét fallal vették körül,
melyeken a négy égtájon elhelyezett kapukon lehetett bejutni. Ezeket a kapukat
egészen a modern időkig éjjelente zárva tartották, és csak az első kakas kukorékoláskor
nyitották ki. A démonok távoltartására a kapuk kopogtató fémből készült, kör alakú
oroszlánfej formájúak voltak. A kapuőrző istenek (menshen) tisztelete az ókorba
nyúlik vissza. A kapuistenek eredetileg két hadvezér volt, név szerint Shentu
és Yulü. Akárcsak a 7. században élt Qin Shubao és Hu Jingde, akiket a 12-14.
századtól kezdve tiszteltek kapuőrző szellemekként. A kapuőrző istenek lettek
az újévi képek egyik legkedveltebb témái. A két hadvezért félelmetes külsővel,
alabárddal a kezükben festik meg, és a két képet a kapufélfákra ragasztják, függesztik,
hogy távol tartsák a gonosz démonokat, kísérteteket. A "kapu-csomag"
(men bao) kifejezés a kenőpénz elnevezése volt. A "kapuban álló" (men-zhong
ren) kifejezés a prostituáltakra, míg a "kapu-ember" (men-ren) a fiúprostituáltakra
utalt. A "sötét kapu" (xuan-men) a vaginára használt metafora volt,
de egy taoista szektára is vonatkozhatott.
Kapuőrző istenek
Pekingben
most sorra lebontják a belvárosban található régi alacsony téglaépületeket, csak
a kulturális szempontból érdekes, vagy stílusában egy bizonyos időszakot képviselő
épületeket hagynak meg. Adásunk "Társadalmi élet" című rovatában többször
szerepelt a körben téglafallal zárt udvar, a "siheyuan". Ezeket, ha
jó állapotban vannak, meghagyják az idegenforgalom miatt, hadd lássa mindenki,
milyen volt a régi jómódú kínai emberek lakóhelye.
A régi udvar két kapuszárnyán
rendszerint egy-egy teljes díszöltözetben levő tábornok képe található. Őket kapuőrző
istennek nevezik.
Kik voltak ők? Miért festették őket a kapuszárnyra?
A történet a VII. századra nyúlik vissza. A Tang-dinasztia elején Li Shimin császárt állandóan lidércnyomás zavarta. Ez nem volt véletlen, hiszen gyakorlatilag ő volt a dinasztiaalapító, számtalan csatát vezetett a dinasztia megszilárdítása érdekében. Az évtizedes csatározások emberek millióinak halálát okozták. Álmában ördögformát öltve ezeknek az általa megölt ellenségeknek, ártatlan lakosoknak a lelkei jelentek meg, és ébresztették fel. Elrendelte hát a császár, hogy a palota bejáratánál olyan nagyhírű tábornok adjanak fegyveres őrséget, mint Ördögűző Qin Qiong, és Hegyelmozdító Yuzhi Gong. Lett is hatása, aznap éjjel nyugodtan aludt a császár. Állítólag annyira bátor volt a két tábornok, hogy még az ördögök sem mertek a közelükbe kerülni. Csakhogy ez nem mehetett így a végtelenségig, a tábornokoknak is pihenniük kellett. A császár gondolt egyet: ha az ördögök félnek tőlük, fessék rá a kapuszárnyra képmásukat. Így is történt. Attól fogva nyugodt álmot aludt a császár. Az utókor pedig átvette ezt a módszert, hagyományt csinált belőle. Mint ördögűzők, minden új épület kapujára ráfestették a két tábornok képmását, hogy az ördögök ne zavarják az épület urát, családját.
Eleinte, a Tang-dinasztiában a lakosok nem merték a két tábornok képmását kapujukra festeni, hanem az előző dinasztia bátor embereit festették fel. Például a Három Királyság korából Zhao Yunt és Ma Chaot, Shu Királyság tábornokait, vagy a Hadakozó Fejedelemségek korából Sun Bint és Pang Juan. Életükben ellenségek voltak, most pedig őrséget álltak egymás mellett a lakosok nyugalmáért. A későbbiek folyamán nem létező hősök is rákerültek a kapukra, pl. a "Vízparti történet" című regényben szereplő figurák, mint a két testvér, Xie Zhen és Xie Bao.
Nagyon érdekes, például Miyunben, Peking egyik peremvárosában a helyi lakosok Yang Zongbaot és Mu Guiyinget, Yang feleségét festették a kapura, állítólag azért, mert itt volt korábban a Song-dinasztia végvára a Liao királyság ellen. A Yang család leszármazottjai nemzedékről nemzedékre örökölték a marsalli tisztséget.
És mi legyen a hátsó ajtóval? Ott rendszerint Wei Zheng, a Tang-dinasztia korának kancellárja állt. Civil tisztségviselő ugyan, de gerinces ember volt egész életében. Mindenki, így állítólag még az ördögök is tisztelték őt. Aztán Zhong Kui következett, a nép szerint ő hivatalból volt ördögűző. Logikus, hogy ő került a hátsó ajtóra.
Meg
kell említeni, hogy nemcsak haditettekkel büszkélkedő hősök, a Jövedelemhozó Isten,
vagy a Gyerekáldó Isten is sűrűn szerepeltek a kapukon.
