Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

KAPU (men)
A kapubejáró, főként a palota kapuja magát a császárt szimbolizálta, de olykor a család jelképe is lehetett. A városok mindegyikét fallal vették körül, melyeken a négy égtájon elhelyezett kapukon lehetett bejutni. Ezeket a kapukat egészen a modern időkig éjjelente zárva tartották, és csak az első kakas kukorékoláskor nyitották ki. A démonok távoltartására a kapuk kopogtató fémből készült, kör alakú oroszlánfej formájúak voltak. A kapuőrző istenek (menshen) tisztelete az ókorba nyúlik vissza. A kapuistenek eredetileg két hadvezér volt, név szerint Shentu és Yulü. Akárcsak a 7. században élt Qin Shubao és Hu Jingde, akiket a 12-14. századtól kezdve tiszteltek kapuőrző szellemekként. A kapuőrző istenek lettek az újévi képek egyik legkedveltebb témái. A két hadvezért félelmetes külsővel, alabárddal a kezükben festik meg, és a két képet a kapufélfákra ragasztják, függesztik, hogy távol tartsák a gonosz démonokat, kísérteteket. A "kapu-csomag" (men bao) kifejezés a kenőpénz elnevezése volt. A "kapuban álló" (men-zhong ren) kifejezés a prostituáltakra, míg a "kapu-ember" (men-ren) a fiúprostituáltakra utalt. A "sötét kapu" (xuan-men) a vaginára használt metafora volt, de egy taoista szektára is vonatkozhatott.

 

Kapuőrző istenek

Pekingben most sorra lebontják a belvárosban található régi alacsony téglaépületeket, csak a kulturális szempontból érdekes, vagy stílusában egy bizonyos időszakot képviselő épületeket hagynak meg. Adásunk "Társadalmi élet" című rovatában többször szerepelt a körben téglafallal zárt udvar, a "siheyuan". Ezeket, ha jó állapotban vannak, meghagyják az idegenforgalom miatt, hadd lássa mindenki, milyen volt a régi jómódú kínai emberek lakóhelye.
A régi udvar két kapuszárnyán rendszerint egy-egy teljes díszöltözetben levő tábornok képe található. Őket kapuőrző istennek nevezik.

Kik voltak ők? Miért festették őket a kapuszárnyra?

A történet a VII. századra nyúlik vissza. A Tang-dinasztia elején Li Shimin császárt állandóan lidércnyomás zavarta. Ez nem volt véletlen, hiszen gyakorlatilag ő volt a dinasztiaalapító, számtalan csatát vezetett a dinasztia megszilárdítása érdekében. Az évtizedes csatározások emberek millióinak halálát okozták. Álmában ördögformát öltve ezeknek az általa megölt ellenségeknek, ártatlan lakosoknak a lelkei jelentek meg, és ébresztették fel. Elrendelte hát a császár, hogy a palota bejáratánál olyan nagyhírű tábornok adjanak fegyveres őrséget, mint Ördögűző Qin Qiong, és Hegyelmozdító Yuzhi Gong. Lett is hatása, aznap éjjel nyugodtan aludt a császár. Állítólag annyira bátor volt a két tábornok, hogy még az ördögök sem mertek a közelükbe kerülni. Csakhogy ez nem mehetett így a végtelenségig, a tábornokoknak is pihenniük kellett. A császár gondolt egyet: ha az ördögök félnek tőlük, fessék rá a kapuszárnyra képmásukat. Így is történt. Attól fogva nyugodt álmot aludt a császár. Az utókor pedig átvette ezt a módszert, hagyományt csinált belőle. Mint ördögűzők, minden új épület kapujára ráfestették a két tábornok képmását, hogy az ördögök ne zavarják az épület urát, családját.

Eleinte, a Tang-dinasztiában a lakosok nem merték a két tábornok képmását kapujukra festeni, hanem az előző dinasztia bátor embereit festették fel. Például a Három Királyság korából Zhao Yunt és Ma Chaot, Shu Királyság tábornokait, vagy a Hadakozó Fejedelemségek korából Sun Bint és Pang Juan. Életükben ellenségek voltak, most pedig őrséget álltak egymás mellett a lakosok nyugalmáért. A későbbiek folyamán nem létező hősök is rákerültek a kapukra, pl. a "Vízparti történet" című regényben szereplő figurák, mint a két testvér, Xie Zhen és Xie Bao.

Nagyon érdekes, például Miyunben, Peking egyik peremvárosában a helyi lakosok Yang Zongbaot és Mu Guiyinget, Yang feleségét festették a kapura, állítólag azért, mert itt volt korábban a Song-dinasztia végvára a Liao királyság ellen. A Yang család leszármazottjai nemzedékről nemzedékre örökölték a marsalli tisztséget.

És mi legyen a hátsó ajtóval? Ott rendszerint Wei Zheng, a Tang-dinasztia korának kancellárja állt. Civil tisztségviselő ugyan, de gerinces ember volt egész életében. Mindenki, így állítólag még az ördögök is tisztelték őt. Aztán Zhong Kui következett, a nép szerint ő hivatalból volt ördögűző. Logikus, hogy ő került a hátsó ajtóra.

Meg kell említeni, hogy nemcsak haditettekkel büszkélkedő hősök, a Jövedelemhozó Isten, vagy a Gyerekáldó Isten is sűrűn szerepeltek a kapukon.

Kínai Nemzetközi Rádió