Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Kano uralkodói
Kano uralkodói, a mai Nigéria északi részén fekvő történelmi királyság és hagyományos emirátus uralkodói. A Kanói krónika (1890-es évek), a hausza nép történetéről szóló legismertebb nigériai beszámoló szerint a Kanói Királyságot a Hausza Bakvai (a hét igazi hausza állam) egyikeként 999-ben alapított Bagauda, s fővárosát az északabbra fekvő Seméből Gadzsemaszu király uralkodása idején (1095-1134) helyzeték át a mai Kano területére. Az iszlámot a Mali birodalomból érkezett malinke írástudók terjesztették el az 1340-es években; Kano első muszlim hausza királya valószínűleg Jadzsi (ur. 1349-85) volt. Minthogy az iszlám vallásnak tulajdonították, hogy 1400 táján Kano háborút vesztett Zariával szemben, Kanadzsedzsi király megtagadta a hitet; az 1450-es években azonban újabb térítők érkeztek Maliból, s az iszlám visszaszerezte befolyását.
Dauda király uralkodása alatt (1421-38) Kano a keletre fekvő Bornu adózó vazallusává vált, amellyel azután Abdullahi Burdzsa király (ur. 1438-52) kereskedelmi kapcsolatokat létesített. A tevekaravánoknak köszönhetően a királyság kiváltképp Mohamman Rumfa (ur. 1463-99), a legnagyobb kanói hausza király idején virágzott. Ő építette a Kurmi piacot, az azóta helyreállított Dzsumaát-mecsetet és a királyi palotát.
Az ő uralkodásától kezdve háborúskodott Kano a 148 km-re északnyugatra fekvő Kacinával, mely szintén kezébe akarta kaparintani a szaharai kereskedelem irányítását. Rumfa uralkodása alatt vezették be ismét az arab írást, s az iszlám törvények szerint alakították át a közigazgatást.
Kano 1513-ban a Szongáj Birodalom adófizetője lett, mert Muhammad Aszkia szongáj uralkodó csapatai elfoglalták területét. Az évszázad későbbi szakaszában Kano a tőle délre fekvő Zazzau hausza államnak fizetett adót. Miután 1653-ban és 1671-ben a kanóiak vereséget szenvedtek a délkeletre élő dzsukun néptől, Kacina vette át a térség kereskedelmének irányítását. 1734-től Kano ismét Bornunak fizetett adót.
A fulani dzsihád (szent háború) vezetője, Uszman dan Fodio 1804-ben lázadást indított a hausza elnyomók ellen, s 1807-ben bevette Kano városát, amelynek első emírje az egyik tanítványa, Szulajmanu lett. A mai dinasztiát utóda, a Szullibava nemzetséghez tartozó Ibrahim Dabo emír (1819-46) alapította.
Amikor 1893-ban Abdurrahman (Abdu), Szokoto fulani szultánja Mohamman Tukurt nevezte ki Kano emírjévé, polgárháború tört ki a kanói fulanik között. A győztes, Aliju Babba 1894-ben hűségesküt tett I. Muhammadu Attahirunak, az új szultánnak.
Azonban
a britek 1903-ban elfoglalták Kanót, Muhammadu Abbasz Abdullahit kinevezték a
város emírjévé, s létrehozták Kano tartományt, amelynek Kano volt a legnagyobb
és legnépesebb emirátusa.
