Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Kaniska

Kaniska, más írásmóddal KANISHKA, az indiai szubkontinens északi részét, Afganisztánt és Belső-Ázsia egyes területeit uraló Kusán-dinasztia legnagyobb királya az I. században; a buddhizmus jeles támogatója.

Az életútjával kapcsolatos információk kínai forrásokból, elsősorban buddhista szövegekből származnak. Valamikor 78 és 144 között lépett trónra, és állítólag 23 évig uralkodott. A 78. év a második ksatrapa dinasztia uralkodásának és a Kaniska által bevezetett új időszámításnak a kezdete. Kaniska birodalma kelet-nyugati irányban a Gangesz völgyében fekvő Patnától Buharáig (ma Üzbegisztánban), észak-déli irányban a Pamírtól (Tádzsikisztán) Közép-Indiáig terjedt, fővárosa valószínűleg Purusapura (ma Peshawar, Pakisztán) volt. Kaniska vélhetően átkelt a Pamíron, és legyőzte a keleti Turkesztánban fekvő Hotan, Kasgar és Jarkand városállamok uralkodóit, akik korábban a kínai Han-császárok hűbéresei voltak. Kapcsolata a kínaiakkal nagyban elősegíthette az indiai eszmék, kiváltképp a buddhizmus elterjedését Kínában.

A buddhizmus támogatójaként mindenekelőtt arról nevezetes, hogy ő hívta össze Kasmírban a negyedik buddhista zsinatot, amelyhez a mahájána buddhizmus létrejötte kapcsolódik. Kínai források szerint ez a zsinat jóváhagyta, és rézlemezekre vésette a buddhista kánon hivatalos kommentárjait, amelyekből egyébként csak kínai fordításokban és átdolgozásokban maradt fenn valami. Kaniska toleráns uralkodó volt, az általa kibocsátott érmék tanúsága szerint a perzsa, a görög és a hindu isteneket éppúgy tisztelte, mint Buddhát. Uralkodása alatt a Római Birodalommal kiépülő kapcsolatok nyomán felvirágzott a kelet-nyugati kereskedelem, és szabadon hatottak egymásra a kultúrák - ennek leglátványosabb bizonyítéka a gandhárai művészeti irányzat, melynek Buddhát ábrázoló alkotásain felfedezhető a klasszikus görög-római stílus hatása.