Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Kammu
Kammu,
más néven YAMANOBE (szül. 737. Nara, Japán - megh. 806. ápr. 9. Heian-kyo [ma
Kyoto]), az 50. Japán császár; az ország fővárosává tette Heian-kyot, amely 1868-ig
a császári székhely maradt, s az általa indított fejlődés alapozta meg a 794-től
1185-ig tartó Heian-korszakot.
Az évszázadok óta az egyik legerősebb kezű uralkodónak
bizonyult császár 781-ben lépett trónra. Uralkodásának kezdetén az adómentességet
élvező és politikai befolyásra törekvő buddhista vallási vezetők hatalma már a
kormányzat szilárdságát veszélyeztette. Rendeletben korlátozta az új vallási épületek
emelését, a kolostorokba való belépést és a buddhista intézmények számára való
földeladást vagy adományozást. A császár maga is mélyen vallásos buddhista volt,
és két új buddhista szektát támogatott, amely szembeszegült a régebbi irányzatokkal.
Az
udvarnak a helyi tisztviselők ellenőrzése okozta a legtöbb gondot. Kammu genealógiai
táblázatokat készíttetett, ahogy elejét vegye az öröklött jogcímek hamisításán
alapuló kinevezéseknek. Megtiltotta a rangok megvásárlását is. Az északi határvidéken
a hadsereg korábbi kudarcai után leigázta a Honshu északi részén és Hokkaidón
élő, nem mongolid ajnu népet.
Hogy távolabb kerüljön a régi főváros, Nara (más
néven Heijo-kyo) körüli nagy kolostoroktól, 784-ben átköltöztette udvarát a mintegy
50 km-re északra fekvő Nagaoka- kyoba. Tíz évvel később az új főváros építésének
költséges munkálatai váratlanul abbamaradtak, és egy másik fővárost építettek
fel a közelben, a Yodo folyó mellett, a tengeri kikötőkhöz vezető utak közelében
Az új székváros a Heian-kyo ("A béke és nyugalom fővárosa") nevet kapta,
s később egyszerűen Kyoto ("Főváros") néven kezdték emlegetni. Tervezéséhez
Ch'ang-an, a kínai Sui- és T'ang-dinasztia fővárosa szolgált mintaként. A nagyszabású
tervek alapján épült Heian-kyo széles főútvonalait sok kisebb-nagyobb mellékutca
keresztezte. A városközpontban lévő, fallal körülvett, téglalap alakú területen
kaptak helyet a császári és udvar, és a kormányhivatalok épületei.
