Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

II. Kambüszész (Akhaimenida-dinasztia)

Kambüszész, II. (műk. Kr. e. VI. sz.), Perzsia Akhaimenida-királya Kr. e. 529-től 522-ig; I. (Nagy) Kürosz legidősebb fia Kasszandanétól. Kr. e. 525-ben elfoglalta Egyiptomot. Apja életében a babiloni ügyeket intézte, Kr. e. 538-ban a babiloni király rituális feladatait végezte el a fontos újévi ünnepségen, és Kr. e. 530-ban, mielőtt Kürosz utolsó hadjáratára indult, ő lett Babilon kijelölt régense.
Egyiptom elfoglalása, amelyet még Kürosz tervezett, Kambüszész uralkodásának egyik legnagyobb eredménye volt. A hadjáratra III. Pszammetik (ur. Kr. e. 526-525) alatt került sor. Kambüszész segítséget kapott a szamoszi Polükratésztól és Phánésztól, az egyiptomi hadsereg egyik görög vezérétől, aki értékes katonai információt adott át neki, valamint az araboktól, akik ellátták vízzel a Sínai-sivatagon való átkeléskor. Miután Kambüszész megnyerte a pailoszioni ütközetet (Kr. e. 525) a Nílus deltájában, majd elfoglalta Héliopoliszt és Memphiszt, az egyiptomi ellenállás összeomlott.
Egyiptomi tartózkodása során több hadjáratot tervezett (pl. Núbia és Karthágó ellen). Ő maga Etiópia ellen indult, de miután elfoglalta az ország északi részét, elfogytak készletei, és vissza kellett fordulnia. Egy különítmény, amelyet Thébából küldtek ki, elfoglalta az el-Háridzsa-oázist, de nem jutott tovább, mert elpusztult egy homokviharban. A Karhágó elleni támadásra végül nem került sor.
Hérodotosz Kr. e. V. századi görög történetíró kegyetlennek mutatja be az Egyiptomot meghódító Kambüszészt; cselekedeteit elmebajának tulajdonította, de egykorú egyiptomi források azt sugallják, hogy vádjainak nagy része aligha lehet igaz. Kambüszész, legalábbis uralkodása elején, megbékítő politikát folytatott.
Egy későbbi Akhaimenida-király I. (Nagy) Dareiosz szerint Kambüszész Egyiptomba vonulása előtt titokban megölette testvérét, Bardiját, akit Hérodotosz Szmerdisznek nevez; Gaumata mágus azonban Bardijának adta ki magát, és Kr. e. 522 márciusában magához ragadta az Akhaimenida-trónt. Kambüszész Egyiptomból hazatérőben, Szíriában hallott a lázadásról. Kr. e. 522 nyarán vagy önkezétől, vagy baleset következtében itt halt meg.