Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Kámadéva

Kámadéva a szerelem istene. Káma azt jelenti: "szerelem" (kéj), déva pedig azt jelenti: "isten". Jóképű, világos testszínű félisten. Cukornádból készült íjat tart a kezében, amely zümmögő méhekkel van felhúrozva. Ebből az íjból lövi ki nyilait, melyeknek öt virágból álló szárnya van vágyméhekkel körbelengve. Papagájon vagy páván utazik. Felesége Rati (a szenvedély), barátja pedig Vaszanta (a tavasz). Az ő segítségükkel választja ki, hogy melyik nyilát lője éppen kiszemelt áldozatának szívébe. A földet járja s különösen tavasszal gyakran lövi ki nyilait bölcsekre, fiatal lányokra és férjes asszonyokra.
Egyszer Kámadéva megzavarta az Úr Siva meditációját, aki a harmadik szeméből kitörő tűzzel hamuvá égette őt. Úgy mondják, hogy Kámadéva nyila ennek ellenére célba ért, hiszen Siva később feleségül vette Párvatít. Ez idő alatt Kámadéva halott volt, s a szerelem eltűnt a földről. Végül Kámadéva Krisna fiaként Pradyumna néven született újjá.