Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

káliz

a Horezm (Hvárizm) területéről a középkori Magyarországra bevándorolt, muzulmán vallású népelemek egyik elnevezése. A szó Horezm nevének alán változatából (hváliz) ered, írott forrás először Kr. u. 555-ben említi. Horezm hatalmi területén jelentős alán és jász etnikum élt, amely a XI. századig fokozatosan a Volga alsó folyásának vidékére és a Kaukázus északi előterébe vándorolt. Minthogy Horezmet a VIII. században meghódították az arabok, ezek a többnyire alán etnikumú kálizok muzulmánok voltak. A források a kazár birodalom területén, valamint a besenyők és a volgai bolgárok között is említik őket: részint katonai szolgálatot láttak el, részint kereskedelemmel és közigazgatási feladatokkal foglalkoztak.

A Kárpát-medencébe a honfoglalástól a XIII. század végéig nagyszámú horezmi alán lakosság telepedett le. A források káliz, böszörmény és néha izmaelita néven emlegetik őket. Legkorábbi csoportjuk Anonymus szerint Taksony fejedelem idején a volgai bolgárok földjéről vándorolt be. A kálizok részint határőrszolgálatot teljesítettek (egy nagyobb csoportjukat a Szerémségben telepítették le), részint a királyi jövedelmeket kezelték, és a pénzverést felügyelték. Nyelvüket és muszlim vallásukat valószínűleg legalább a XII. századig megőrizték. Elterjedésüket Magyarországon a Káloz, Kaluz, Kalász, Kálozd stb. helynevek tükrözik.