Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

kalifa

arabul HALÍFA, más írásmóddal KHALÍFA („utód”), a muszlim közösség vezetője. Miután Mohamed próféta 632. június 8-án meghalt, Abu Bakr asz-Sziddík vette át politikai és államigazgatási funkcióit mint halífat raszúl Alláh, „Isten küldöttének utóda”, de valószínűleg csak a második kalifa, Umar (Omar) ibn al-Hattáb idején kezdték használni a kalifa szót a muszlim állam világi és vallási vezetőjének címeként. Ugyanebben az értelemben használja a Korán a kalifa címet Ádámra és Dávidra, mint Isten helytartóira. Abu Bakrt és három közvetlen utódját „tökéletes” vagy „igaz úton vezérelt” kalifáknak (al-hulafá ar-rásidún) szokás nevezni. Utánuk a kalifa címet az Omajjád-család 14 tagja viselte Damaszkuszban, majd pedig a Bagdadban uralkodó 38 Abbászidára szállt. Az ő dinasztiájuk aztán a mongolok 1258-as betörésekor bukott el. A mamlúkok (mamelukok) idejében, 1258-tól Kairóban viselték a kalifa címet az Abbászida-családból származó személyek, mígnem 1517-ben I. Szelim oszmán szultán foglyul ejtette az utolsó Abbászidát. Ettől kezdve az oszmán-török uralkodók a kalifa címet is viselték, míg 1924. március 3-án a Török Köztársaság ezt el nem törölte.

A damaszkuszi Omajjád-dinasztia bukása után (750) a kalifa titulusát a család Spanyolországba menekült ága is fölvette, amely Córdoba központtal uralkodott (755-1031). Az egyiptomi Fátimida-dinasztia (909-1171) - amely Fátimától, Mohamed leányától és annak férjétől, Alitól származtatta magát - ugyancsak magának követelte a címet.

A síita muszlimok véleménye szerint (akik egyébként a közösség vezetőjét imámnak, azaz „vezérnek” hívják) egyetlen kalifa hatalma sem lehet legitim, ha Mohamed prófétának nem egyenes ági leszármazottja. A szunniták csak azt kötik ki, hogy a kalifának a kurajs (koreis) törzsből kell kikerülnie (ebből származott Mohamed).