Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
kalifa
arabul HALÍFA, más írásmóddal KHALÍFA („utód”), a muszlim közösség vezetője. Miután Mohamed próféta 632. június 8-án meghalt, Abu Bakr asz-Sziddík vette át politikai és államigazgatási funkcióit mint halífat raszúl Alláh, „Isten küldöttének utóda”, de valószínűleg csak a második kalifa, Umar (Omar) ibn al-Hattáb idején kezdték használni a kalifa szót a muszlim állam világi és vallási vezetőjének címeként. Ugyanebben az értelemben használja a Korán a kalifa címet Ádámra és Dávidra, mint Isten helytartóira. Abu Bakrt és három közvetlen utódját „tökéletes” vagy „igaz úton vezérelt” kalifáknak (al-hulafá ar-rásidún) szokás nevezni. Utánuk a kalifa címet az Omajjád-család 14 tagja viselte Damaszkuszban, majd pedig a Bagdadban uralkodó 38 Abbászidára szállt. Az ő dinasztiájuk aztán a mongolok 1258-as betörésekor bukott el. A mamlúkok (mamelukok) idejében, 1258-tól Kairóban viselték a kalifa címet az Abbászida-családból származó személyek, mígnem 1517-ben I. Szelim oszmán szultán foglyul ejtette az utolsó Abbászidát. Ettől kezdve az oszmán-török uralkodók a kalifa címet is viselték, míg 1924. március 3-án a Török Köztársaság ezt el nem törölte.
A damaszkuszi Omajjád-dinasztia bukása után (750) a kalifa titulusát a család Spanyolországba menekült ága is fölvette, amely Córdoba központtal uralkodott (755-1031). Az egyiptomi Fátimida-dinasztia (909-1171) - amely Fátimától, Mohamed leányától és annak férjétől, Alitól származtatta magát - ugyancsak magának követelte a címet.
A síita muszlimok véleménye szerint (akik egyébként a közösség vezetőjét imámnak, azaz „vezérnek” hívják) egyetlen kalifa hatalma sem lehet legitim, ha Mohamed prófétának nem egyenes ági leszármazottja. A szunniták csak azt kötik ki, hogy a kalifának a kurajs (koreis) törzsből kell kikerülnie (ebből származott Mohamed).
