Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
kaifengi zsidók
a kínai Kaifeng (Kajfeng) városban egykori vallási közösség tagjai; sok tudós érdeklődését felkeltette az a tény, hogy ez a zsidó csoport évszázadokon át fennmaradt. Matteo Ricci, a neves jezsuita hittérítő volt az első nyugati, aki hallott a kínai zsidók létezéséről. 1605-ben Riccit felkereste egy - külsejét tekintve teljesen kínai - fiatalember, és azt állította, hogy a Kaifengben élő egyistenhívők közé tartozik. Három évvel később egy kínai jezsuita el is látogatott a közösséghez, és tanúsította, hogy valóban létezik ott egy nagy zsinagóga (amelynek épületében megvan a Szentek Szentje is, ahová csak a főrabbi léphet be), és megerősítette azt is, hogy a közösség valóban híven követi a zsidó vallás előírásait. Megtartották a sabbatot és a nagy vallási ünnepeket, a fiúgyermekeket körülmetélték, felolvasták a Tórát, héber kézirataik voltak, zsinagógáikban névtáblákat használtak képes ábrázolások helyett, és tartózkodtak a disznóhús fogyasztásától.
Egy 1512-es keltezésű kőtábla szerint a zsidók először a Han-dinasztia uralkodásának (Kr. e. 206-Kr. u. 220) második felében jelentek meg Kínában, a letelepedők azonban 1127 körül, Indiából vagy Perzsiából érkeztek Kaifengbe, ahol a legrégebbi zsinagóga 1163-ban épült.
A zsidó közösség fejlődését megszakította az a háborúskodásokkal és társadalmi forrongásokkal teli időszak, amely megelőzte a Qing (Mandzsu)-dinasztia 1644-es hatalomra jutását. Amikor a lázadók 1642-ben a város felé terelték a Sárga-folyót, hogy megakadályozzák Kaifeng elfoglalását, elpusztult a zsinagóga, a temető, valamint sok zsidó könyv és feljegyzés. Válságba került a vallási oktatás, egyre többen kötöttek házasságot han nemzetiségű kínaiakkal és tértek át más vallásra. Bár a zsinagógát 1653-ban újraépítették, 1700-ra már csak kevesen tudtak héberül olvasni.
Amikor az utolsó kínai rabbi 1800-ban meghalt, a judaizmus szellemisége már teljesen meggyengült Kaifengben. Keresztény hittérítőknek sikerült még Tóra-tekercseket, héber kéziratokat és feljegyzéseket megvásárolni; ezek végül az Egyesült Államok cincinnati múzeumába kerültek.
1850-ben két kínai keresztény, akit a hongkongi Anglikán Misszió küldött Kaifengbe, ellátogatott a pusztuló zsinagógába, és ott megszerzett néhány tekercset. A hajdani pezsgő vallási életnek ekkorra kevés nyoma maradt. A nyomor akkora volt, hogy zsinagógájuk építőköveit is eladták.
Az 1900-as évek elején még akadt Sanghajban néhány hírmondó az egykoron virágzó kaifengi zsidó közösség utolsó tagjai közül. Kínában több mint ezer éve más zsidó közösségek is léteztek, de csak a kaifengi zsidók történetéről maradt meg számottevő írásos forrásanyag.
