Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Kába
más írásmóddal KAABA, a mekkai Nagymecset közepén álló kis szentély, amelyet a világ valamennyi muszlim hívője a Föld legszentebb helyének tart. A muszlimok a napi ötszöri ima során e szentély felé fordulnak, ebbe az irányba tájolva temetik el halottaikat, s ez az a hely, amelyhez el kívánnak zarándokolni, ahogy azt Istennek a Koránba foglalt parancsolata előírja.
Az építmény kocka alakú. Szürke kőből és márványból készült, sarkai nagyjából a négy égtáj felé irányulnak. Az épület belsejében szinte semmi nincs, csak a tetőt tartó három oszlop és néhány fölfüggesztett ezüst- és aranylámpa. A Kábát az év nagy részében egy hatalmas, fekete brokáttakaró, a kiszva borítja.
A Kába keleti sarkában található a mekkai Fekete Kő. A Kába-kőnek is nevezett kultikus tárgy több darabra törött, ezeket egy kőgyűrű övezi, és súlyos ezüstpánt tartja össze. A népi legenda szerint a Kába-követ Isten akkor adta Ádámnak, amikor kiűzte a Paradicsomból, hogy ezzel nyerjen bocsánatot a bűneire. A mondák szerint a kő eredetileg fehér volt, ám az idők során feketévé vált, minthogy magába szívta az ideérkező zarándokok ezreinek bűneit.
Minden muszlimnak, aki zarándoklatra érkezik Mekkába, hétszer körbe kell járnia a Kába épületét, eközben megérinti és megcsókolja a Kába-követ. Amikor befejeződik a zarándoklat hónapja (dzú al-hiddzsa), ünnepélyes körülmények között lemossák a Kába épületét; ebben a szertartásban a vallási tisztségviselők és a zarándokok egyaránt részt vesznek.
A Kába történelmének korai szakaszáról keveset lehet tudni, de az biztos, hogy már az iszlám kialakulása előtt szentélyként tisztelték, és zarándokhelynek számított. A Korán azt mondja, hogy Ábrahám és Izmael „megemelték a Kába alapjait”. Ennek pontos jelentése nem egyértelmű, ám a muszlim legendák úgy értelmezték, hogy Ábrahám és fia újjáépítették azt a szent épületet, amelyet még Ádám emelt, s amelyből addigra csak az alapok maradtak meg. A Kábát sokszor lerombolták, megrongálták, majd újjáépítették. 930-ban magát a Fekete Követ is elhurcolták a karámita szekta fanatikusai, s majdnem húsz évig zálogként maguknál tartották. Prófétai küldetésének korai szakaszában Mohamed minden jel szerint egyáltalán nem foglalkozott a Kábával. Miután azonban kivándorolt Medinába, és gondjai támadtak az ott élő zsidókkal, Jeruzsálem helyett a Kába-szentélyt jelölte ki annak az iránynak, amely felé az imádkozónak fordulnia kell. Mekka elfoglalásakor (630) úgy rendelkezett, hogy a szentélyben és körülötte található pogány bálványokat meg kell semmisíteni, s az épület belsejét díszítő pogány falfestményeket is eltávolították. A Kába azóta is a muszlim vallásosság fókuszában áll.
