Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

JOGAR (ruyi)
A jogar Kínában nem tartozik az uralkodói jelvények sorába. A jogarként fordított tárgy eredetileg egy erősen hajlított pengéjű kard volt, amely egyszerre védőeszközként, egyfajta keskeny pajzsként is szolgált, a kardcsapás hárítására. Nem kizárt, hogy szimbolikus jelentése, és használata az indiai vadzsrával, a gyémántjogarral kapcsolatban áll. A szó jelentése: "legyen kívánságod szerint" vagy "ahogy óhajtod". A jogarral díszített képeket előszeretettel ajándékozzák idősebbeknek, azt a kívánságot szimbolizálandóan, hogy "teljesüljék minden vágyad!" A ruyi minta finom faragásához főként fát vagy jádét használnak, de a rituális tárgyként használatos darabokat faraghatták kristályból, orrszarvú tülökből, aranyból vagy ezüstből is. Az ecsettel együtt ábrázolva a tudós vagy a hivatalnok jelképeként használatos. A jogar számos kínai képen, nyomaton megjelenik, olykor egy elefánton lovagló fiú vagy Hehe tartja a kezében, de a ruyi mintát variálhatják a datolyaszilvával, az őszibarackkal és a szilvával is, ilyenkor díszítő ornamentikaként jelenik meg.