Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Nemzeti ünnepek Japánban

Január 1. Újév (O-Shogatsu)
Az újév a legnépszerűbb ünnepek egyike. Az ünneplés 3 napig tart, ez a tisztelgő, és rokonlátogatások, a szentély-, illetve templomjárás, az ajándékozás és a vidámság ideje. A házaknak és a ruháknak tisztáknak kell lenni - a bejáratot és az autókat fenyőgallyakkal, bambusszal, a szobákat növényekkel, naranccsal, kis papírrákokkal díszítik fel. Éjfélkor a harangokat 108-szor kongatják meg, ezzel elűzve a buddhizmus 108 rossz szellemét. Jellemző ilyenkor a nagy vendégjárás, szerencsekívánás, az utcákon mindenhol szórakoztató események, látványosságok várják az ünneplőket. Mindhárom napon tradicionális ételeket és italokat fogyasztanak. Szilveszterkor szoba- (hajdina) tésztát esznek, ami a hosszú életet szimbolizálja. Dolgoznia azonban senkinek sem szabad és, bár hivatalosan csak január 1. számít ünnepnek, a hivatalok és a válalaltok december 29. és január 3. között zárva tartanak.

 

Január 15. Felnőtté válás ünnepe (Seijin-no hi)
Ezen a napon ünneplik a 20. életévüket betöltő, nagykorúvá lett fiatalokat. Japánban a jogi értelemben vett nagykorúvá válás 20 éves kortól van. Ekkor nyeri el a választójogot, válik szabaddá dohányozni és szeszesitalt fogyasztani.

 

Február 11. Államalapítás ünnepe (Kenkoku-no hi)

 

Március 21. Tavaszi napéjegyenlőség
A természet ünnepe.

 

Április 29. növények ünnepe (Midori-no hi)
A néhai Hirohito császár születésnapja, új néven megőrizték munkaszüneti napnak.

 

Május 3. Az Alkotmány ünnepe

 

Május 4. Munkaszüneti nap

 

Május 5. Gyermekek napja
A három, egymáshoz közel eső, gyakran szombattal és vasárnappal kiegészülő állami ünnep alkotja az ún. „Aranyhetet”. A gyermeknapon, korábban a fiúk ünnepén a fiúk hagyományos ajándékokat: szamuráj sisakot, miniatűr kardot kapnak. Ma már a lányok is kapnak ajándékot. Ezen a napon körmenetet tartanak, amelyen egy kisméretű szentélyt, O-mikosit hordoznak körbe a közösség tagjai.

 

Szeptember 15. Idősek napja
Az öregek tiszteletének ünnepe.

 

Szeptember 23. Az őszi napéjegyenlőség ünnepe
Ezen a napon felkeresik a templomokat, és halottaikért imádkoznak.

 

Október 10. Az egészség és sport ünnepe
Számos vállalati és iskolai sportversenyeket rendeznek ilyenkor.

 

November 23. Hálaadás a munkáért

 

December 23. Akihito császár születésnapja – Japán nemzeti ünnepe
A császári család a palota erkélyén fogadja a jókívánságokat.
Az állami ünnepeket országszerte megtartják, de ezzel még nem ér véget az ünneplések sora. Minden település, sőt minden közösség számos alkalmat talál a közös ünneplésre. A legtöbb ünnep vallási eredetű. Szinte valamennyi szentélynek saját ünnepei vannak. A legtöbb ilyen eseményre évente kerül sor, és olyan alkalmakhoz kapcsolódik, mint a mezőgazdasági munkák kezdete, a betakarítás, vagy valamilyen helyi vonatkozású történelmi esemény évfordulója. Az ünnepi eseménysorozat akár több napon keresztül is tarthat. Valamennyi ilyen ünnepnek egyéni jegyei vannak, abban azonban megegyeznek, hogy minden esetben sor kerül a szentély kamijának, „istenének” körbehordozására. Ez hangos, színes utcai felvonulás keretében történik.