Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E
F G
H I
J K
L M
N O
P Q
R S
T U
Ü V
W X
Y Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Jamarádzsa
Jamarádzsa a
halál ura, s ő ítéli meg az élőlényeket, amikor elhagyják testüket. Zöld színű,
s vörös ruhát visel. Kettő vagy négy karral ábrázolják, amelyek közül egyik
kezében buzogányt, a másikban pedig egy hurkot tart, mellyel elkapja áldozatait.
Egy fekete bivaly a hordozója.
Amikor az emberek meghalnak, akkor Jamarádzsa és Csitragupta (Jamarádzsa jegyzője)
elé viszik őket. Csitragupta feljegyezte az ember életének minden tevékenységét.
Akik jámboran cselekedtek, azok a mennyei bolyók boldogságát élvezhetik, akik
pedig bűnös tevékenységeket végeztek, azok a pokoli régiókba kerülnek. Jamarádzsa
a jámbor emberek számára olyannak tűnik, mint Visnu, lótuszhoz hasonló, mosolygó
arccal. A bűnösök azonban szörnyű, elborzasztó ítélőbírának látják, rendkívül
hosszú hajjal s mély kúthoz hasonló szemekkel. Azt mondják, hogy a halál után
a léleknek négy órát és negyven percet vesz igénybe, hogy elérjen Jamarádzsa
birodalmába.
Az emberek többsége fél Jamarádzsától, mert ő mindenkit megbüntet a gonosz tettekért.
Úgy tartják azonban, hogy a Legfelsőbb Úr híveinek nem kell félniük tőle. Az
ő számukra Jamarádzsa kedves barát, a gonosztevők számára pedig maga a megszemélyesült
félelem.
Jamarádzsáról azt mondják, ő volt az első halandó, aki meghalt, s mivel megtalálta
az utat a másik világba, most ő irányít másokat a haláluk után. Két vad kutyájának
fejenként négy szeme van. Ők őrzik a Jamarádzsa lakhelyére vezető utat.
Brahmá megkérte Visvakarmát, a félistenek építészét, hogy építsen egy ideális
lakhelyet Jamarádzsának, ahol zavartalanul gyakorolhatja ítélőbírói szolgálatát.
Azt mondják, ennek a helynek tökéletes az éghajlata, ahol az embert nem háborgatják
még a teste, az elméje s az ellenségei által okozott szenvedések sem.