Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Iszlám ünnepek

 

Savvál hónap 1-3. - A Böjt Megtörésének Ünnepe (Íd al-Fitr):

Az iszlám két nagy ünnepének egyike, mely a ramadán havi böjt végén, három napig tart.

 

Dhúl-hidzsa 10-13. - Áldozati Ünnep (Íd al-Adha):

A két nagy iszlám ünnep közül a második. A mekkai zarándoklaton résztvevők ilyenkor Miná völgyében elvégzik az előírt állatáldozatot. Minden szabad muszlim, aki megteheti, hogy áldozati állatot vásároljon - fejenként 1 birkát, vagy 1-7 fő közösen 1 tevét vagy marhát -, ekkor mutatja be áldozatát. Az áldozati állatok közül a legjobb a teve, aztán a marha, majd a birka. (Ennek oka, hogy az áldozati állat húsának egészét vagy nagyobbik részét a szegények között osztják szét, s a nagyobb állat áldozásával több hús jut a szegényeknek.)

 

Ramadán - Egy hónapos böjt:

A Ramadán havi böjt időtartama 29 vagy 30 nap, a hold állásától függően. Ebben a hónapban a muszlimok hajnalhasadtától - azaz amikor egy fehér és egy fekete cérna színe elválik egymástól - napnyugtáig böjtölnek. Ez nem csak az evésről és ivásról való lemondást jelenti, a hívők emellett tartózkodnak a házasélettől, dohányzástól, rossz beszédtől, haragtól stb.

 

Az Elrendelés Éjszakája (Leilatu-l-Kadr):

Ez a különleges nap Ramadán hónap utolsó tíz napjára esik, pontosan azonban nem lehet tudni, melyikre. Mohamed próféta (béke legyen vele) tanítása szerint páratlan nap, tehát 21, 23, 25, 27, vagy 29-e. A legvalószínűbb mindezek közül: Ramadán 27. Az Elrendelés Éjszakáján a Korán lejött a hetedik égből az első égbe, majd innen kapta meg Mohamed próféta a kinyilatkoztatást Gábriel (Dzsibríl) angyalon keresztül 23 év alatt. Az Elrendelés Éjszakájáról azt mondja Allah a Koránban: "Az Elrendelés Éjszakája jobb, mint ezer hónap." (97:3), azaz ezen az éjszakán imádkozni és virrasztani többet ér, mint ezer hónapig folyamatosan imádkozni. Pontos időpontját pedig azért nem árulta el Isten, nehogy az emberek csak erre az időre korlátozzák a szolgálatot. Ezen az éjszakán jönnek le az angyalok különböző parancsokkal - igaz máskor is vannak "lent", de más okból. Az Elrendelés Éjszakáján békesség van egészen hajnalig.

 

Dhúl-hidzsa 9. - 'Arafa napja:

A mekkai zarándoklat központi eseménye, amikor a zarándokok a Mekka közelében fekvő 'Arafa fennsíkon tartózkodnak, s a déltől napnyugtáig terjedő időszakban elvégzik az előírt imádságokat és folyamatosan fohászkodnak Istenhez. Ha valaki ’Arafa napján böjtöl, akkor az Isten megbocsátja 2 évi bűneit.