Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

iszlám kaszt

India és Pakisztán muszlim lakosságának körében a hindu kultúra hatására kialakult társadalmi réteg. Dél-Ázsia muszlim népességének többsége hindu, és az iszlám egyenlőséget hirdető tanításai ellenére a muszlim hitre tértek ragaszkodtak hindu társadalmi szokásaikhoz. A hinduk ugyanakkor befogadták a muszlim uralkodó osztályt, és külön státust alakítottak ki számára.

A dél-ázsiai muszlim társadalom különbséget tesz az asráf (az arab „nemes” jelentésű sárif szó többes száma), azaz a muzulmán arab bevándorlók leszármazottai, és a nem asráf népesség, azaz az áttért hinduk között. Az asráf csoport további négy alcsoportra oszlik:

1. a szajjid megjelölés eredetileg azt jelentette, hogy valaki Mohamedtől, ill. lányától, Fátimától és vejétől, Alitól származik;

2. a sajhok (arab: „vezető”) főként arab és perzsa bevándorlók leszármazottai, de vannak köztük áttért rádzsputok is;

3. a pastunok az afganisztáni és északnyugat-pakisztáni, pastu nyelvű törzsek tagjai;

4. a török származású mogulok a mogul hadakkal érkeztek Indiába.

A nem asráf kasztok három státusszintből állnak: a legmagasabbhoz azok a felsőbb hindu kasztokból való áttértek, elsősorban rádzsputok tartoznak, akik nem kerültek be a sajhok kasztjába; a következő csoportot a kézművesek alkotják, amilyen például az eredetileg szövéssel foglalkozó dzsuláhá-k kasztja, a legalacsonyabb réteg pedig az áttért érinthetetleneké, akik továbbra is ősi mesterségeiket űzik. Ezek az áttért hinduk, hindu megfelelőikhez hasonlóan csak kasztjukon belül házasodhatnak.

A hindu kasztrendszer két fő jellemzője - az étkezési és házassági előírások - az iszlám kasztokban kevésbé szigorú. Nem étkezhet együtt asráf és nem asráf, muzulmán és hindu, valamint a különféle nem asráf kasztok tagjai. Az endogámia elvét megváltoztatta az igen szűk körből való házasodás muszlim szokása (pl. az apa fivérének lányával kötött házasság), amelyet Dél-Ázsiában bijáhdárínak neveznek.