Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

íróeszközök
(az arab íráshoz)

Az írásművészet szempontjából nem csupán a papír minősége és színe számított, hanem fontos volt az íróeszközök milyensége és a kalligráfus felkészültsége, beleértve még a helyes ülésmódot és testtartást is. Az írótoll (kalam) kemény, kihegyezett nád volt, lehetőleg Babilónia árterületeiről való. Az al-Qurtubí nevű szerző szerint (10. század) háromféle toll van: az első toll Allah tolla, a második az angyaloké, a harmadik pedig az embereké. A kalligráfusok tollaikat tolltartókban tartották, amikben kések, tintatartók, késélesítők, hegyezők, ollók és vonalzók, írópapírok is voltak. Az írás másik elengedhetetlenül fontos kelléke volt a tinta, amelynek szintén több változata ismeretes volt a muszlim világ írásmű- és könyvkészítői között (lásd lejjebb! tintakészítés). Egy-egy kalligráfusnak a tolltartó mellett elengedhetetlen munkaeszköze volt a tintatartó, amely készülhetett rézből, cserépből vagy porcelánból, és mindig ott lógott az írnok övén.

 

kalam

más írásmóddal QALAM, ókori eredetű, nádból készült írótoll; a kalligráfusok még ma is használják az arab országokban. A kalam alapanyagául egyenes rostú nádszál két csomó közti részét választották. Ebből vágtak ki egy ujjnyi vastag, 20-25 cm hosszú darabot, ezt beáztatták, majd a napon megszárították. Vastagabbik végére a fém tollszemhez hasonló hegyet faragtak, és tintacsatornát metszettek bele. A különféle kalligráfiai stílusokhoz más és más hegyet alakítottak ki, amelyeknek csúcsa vastagságban, élességben, a metszés szögében vagy homorúságában és a tintacsatorna elhelyezkedésében különbözött. A nyugati társadalmak lúdtoll-írószerszámához hasonlóan a katonai jelvényeken ábrázolt kalam a nem harcoló, írnoki állomány szimbóluma volt. Az iszlám hagyomány szerint Isten elsőként a kalamot teremtette meg, hogy lejegyezhesse az elkövetkező eseményeket.

 

tintakészítés

A madad nevű tintát mézzel és gumival elkevert koromból készítették, míg a hibr a fák oldalán található, rovarpetéket tartalmazó gubacsokból, makkokból, tamariszkusz bogyókból készült. A tintakészítés során használtak még tojásfehérjét, birkagyapjút és homokot is, mint adalékanyagokat, valamint színezékeket a sárga, vörös, arany, ezüst, kék, zöld és egyéb színű tinták előállításához.