Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

iltizám

az állami jövedelmek bérbeadásán alapuló adózási rendszer az Oszmán Birodalomban. Az állam az adóbehajtás jogát árverésen értékesítette a legmagasabb összeget felajánlónak (mültazim), aki miután begyűjtötte az adókat, meghatározott részletekben fizetett a kincstárnak, a bevétel egy részét pedig saját céljaira fordította. Az iltizámot a földadók és a városok adójának kivetésekor alkalmazták, valamint bizonyos árucikkek (bor, só és szenna) és szolgáltatások esetében. A rendszert II. Mehmed idején (1444-46, 1451-81) vezették be, és 1856-ban törölték el hivatalosan. Némely formáit azonban a birodalom bukásáig - még a XX. század elején is - alkalmazták. Ezután az adózási rendszer állami hivatalnokok felügyelete alá került.