Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

HUN (xiongnu)
A hun északi lovas nomád törzs, illetve törzsszövetség volt az i. e. 3. századtól az i. sz. 5-6. század között. Gyakorta azonosítják őket Attila hunjaival, akik az 5. században törtek be a Római Birodalomban. A Han-korban a mongóliai sztyeppeken a hunoké volt a leghatalmasabb, legerősebb törzsszövetség. Folyamatos betöréseikkel zaklatták Kínát, és hosszú háborúkat vívtak velük. Túlnyomórészt a kínai Nagy Falat is az ellenük szolgáló védelmül építették. A hadiszerencse végül Kínának kedvezett, a hunok pedig két részre szakadtak, és egyik részük nyugatra vándorolt. A feltevések szerint tőlük származnak az Európában megjelent hunok. A hunok az irodalomban általában Kínát fenyegető, mindenkori barbár ellenég archetípusa. Alakjukat még akkor is felidézik, nevüket még akkor is emlegetik, miután a hunok már rég letűntek a történelem színpadáról. Kínában még mai nap is makacsol tartja magát az a tévhit, hogy mi magyarok is a hunoktól származunk. Volt rá példa, hogy Kína első legnagyobb nemzetiségeként emlegettek minket. Ezt a félreértést támasztja elő a magyar, Magyarország szavak nem túl hízelgő kínai átírása is: Xiongyali (vö Hungary), amelynek első tagja a hunt jelentő xiong írásjegy (a ya fogat, agyarat, a li érdeket, hasznot jelent).