Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E
F G
H I
J K
L M
N O
P Q
R S
T U
Ü V
W X
Y Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
HOSSZÚÉLET (shou)
A hosszú, sőt örökélet elérésének lehetőségét a taoista írások első ízben az
i. e. 4-3. században említik először. Laozi még csak azt írja, hogy a mértéktartó
emberek nagyon magas kort élhetnek meg, illetve annak számára, aki úrrá tud
lenni az életén, és jól tudja azt irányítani, nem létezik a halál. Hasonló gondolatok
részletesebben kifejtve megtalálhatók a taoizmus másik jelentős alkotásában
a Zhuangzi-ben is. Ebben a műben a hosszúélet igazi példája a matuzsálemi kort
megélt Pengzu. Már a filozófiai taoizmus túllépett az élettartam minél hosszabbra
nyújtásán, részletesen kidolgozták a halhatatlanság elérésének elméletét. A
nép körében rendkívüli népszerűségnek örvendett a taoisták örökélet elmélete,
számukra elsődleges cél azonban mégis inkább a minél magasabb kor elérése volt.
A hosszúéletet jelentő shou írásjegy mondhatni a leggyakrabban látható karakterek
egyike, előszeretettel szerepeltetik kalligrafált feliratok formájában, ékszereken,
használati tárgyakon stb. Képi áttételen keresztül a hosszúéletet számos növény
és állat is szimbolizálhatja, pl. a körtefa, krizantém, fenyő, bambusz, szilvavirág,
őszibarack, buddha keze, ciprus, daru, galamb, pillangó, teknős, varangy, de
a hosszúélet jelképei lehetnek még a tészta, az acél, a hinta, a szikla (kő)
és a jáde is.