Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

HOSSZÚÉLET (shou)
A hosszú, sőt örökélet elérésének lehetőségét a taoista írások első ízben az i. e. 4-3. században említik először. Laozi még csak azt írja, hogy a mértéktartó emberek nagyon magas kort élhetnek meg, illetve annak számára, aki úrrá tud lenni az életén, és jól tudja azt irányítani, nem létezik a halál. Hasonló gondolatok részletesebben kifejtve megtalálhatók a taoizmus másik jelentős alkotásában a Zhuangzi-ben is. Ebben a műben a hosszúélet igazi példája a matuzsálemi kort megélt Pengzu. Már a filozófiai taoizmus túllépett az élettartam minél hosszabbra nyújtásán, részletesen kidolgozták a halhatatlanság elérésének elméletét. A nép körében rendkívüli népszerűségnek örvendett a taoisták örökélet elmélete, számukra elsődleges cél azonban mégis inkább a minél magasabb kor elérése volt. A hosszúéletet jelentő shou írásjegy mondhatni a leggyakrabban látható karakterek egyike, előszeretettel szerepeltetik kalligrafált feliratok formájában, ékszereken, használati tárgyakon stb. Képi áttételen keresztül a hosszúéletet számos növény és állat is szimbolizálhatja, pl. a körtefa, krizantém, fenyő, bambusz, szilvavirág, őszibarack, buddha keze, ciprus, daru, galamb, pillangó, teknős, varangy, de a hosszúélet jelképei lehetnek még a tészta, az acél, a hinta, a szikla (kő) és a jáde is.