Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Hirohito

eredeti nevén MICHINOMIYA HIROHITO, posztumusz nevén SHÔWA (szül. 1901. ápr. 29. Tokió, Japán - megh. 1989. jan. 7. Tokió), 1926-tól haláláig japán császár, az ország történetének legtovább trónon maradó uralkodója.

Hirohito az Aoyama-palotában született, a Nemesi Iskolában, majd a Trónörökösi Intézetben tanult. Fiatal korában a tenger élővilága iránt érdeklődött, s később számos könyvet is írt a témáról. 1921-ben Európába látogatott, s ezzel ő volt az első japán trónörökös, aki külföldre utazott. Amikor apja, Taishô császár elmebetegség miatt visszavonult, Hirohito régensherceg lett. 1924-ben feleségül vette Kuni Nagako hercegnőt.

Hirohito 1926. december 25-én, apja halála után lett Japán császára. Uralkodásának korszaka a Shôwa (a „felvilágosult béke”) nevet kapta. A japán alkotmány szerint ő gyakorolta a legfőbb hatalmat, valójában azonban csak jóváhagyta miniszterei és tanácsadói politikáját. Sok történész azt állítja, hogy Hirohitónak rossz előérzetei voltak az Egyesült Államokkal viselt háborúval kapcsolatban, és ellenezte a Németországgal és Olaszországgal kötött szövetséget, de nem tudott ellenállni a fegyveres erőkben és a kormányban többséget alkotó militaristáknak. Mások úgy vélik, hogy 1931 és a II. világháború között Hirohito részt vett Japán expanzionista terveinek kidolgozásában. Bármi az igazság, amikor 1945-ben Japán veresége küszöbön állt, és az ország vezetői megoszlottak a tekintetben, hogy adják-e meg magukat, vagy a végsőkig folytassák a japán szigetek védelmét a szövetségesek várható inváziójával szemben, Hirohito a békepártiak oldalára állt. 1945. augusztus 15-én megtörte a császári hallgatás szabályát, és országszerte közvetített rádióbeszédben jelentette be, hogy Japán elfogadja a szövetségesek feltételeit, és leteszi a fegyvert. Második történelmi jelentőségű rádióbeszédében, amely 1946. január 1-jén hangzott el, Hirohito megtagadta azt a hagyományos elvet, miszerint a japán császárok státusa isteni jellegű.

Az amerikai megszálló hatóságok által összeállított új japán alkotmány értelmében az ország alkotmányos monarchia lett. A szuverenitás a népben, nem pedig a császárban testesült meg, s a császár jogkörét erősen megnyirbálták. Hogy a császári család közelebb kerüljön a néphez, Hirohito többször is megjelent a nyilvánosság előtt, és engedélyezte a vele és a családjával kapcsolatos képek és történetek közlését. Legidősebb fia, Akihito trónörökös megtörte a másfél évezredes hagyományt, és a köznépből választott magának feleséget, Shôda Michikót. 1971-ben Hirohito ismét szakított egy hagyománnyal, amikor - első japán uralkodóként - külföldre, Európába utazott. 1975-ben hivatalos látogatást tett az Egyesült Államokban is. 1989-ben bekövetkezett halála után fia, Akihito követte a császári trónon.

Kirchmann, Hans: Hirohito. "Japán utolsó császára", a Tennó. (Ford. Balassa Klára.) Budapest 1990, Gondolat, 156 p., ill.