Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
hét világcsoda
más néven AZ ÓKORI VILÁG HÉT CSODÁJA, az ókori Mediterráneum és Közel-Kelet legjelentősebb építészeti és szobrászati alkotásai; felsorolásuk különféle írásokban szerepel. A hét csoda legismertebb jegyzékét a szidóni Antipatrosz készítette a Kr. e. II. században, valamint a magát Philón bizánci matematikusnak nevező ismeretlen szerző ugyancsak a II. században. A világcsodák végleges jegyzéke a következőket tartalmazza:
1.
A gízai (nagy) piramisok - Khufu, Khefren és Menkauré fáraó sírépítményei Kairó közelében; ez a legrégebbi világcsoda a hétből, és az egyetlen, amely lényegében épségben fennmaradt mindmáig.2.
A babilóni függőkertek (a mai Irak területén) - teraszosan épített tetőkertek sora - építtetőjének Sammu-ramat (más néven Szemirámisz) királynőt vagy II. Nabú-kudurri-uszur (a bibliai Nabukodonozor) királyt tartják.3.
Zeusz szobra a görög Olümpiában - trónon ülő, díszes istenszobor, az athéni Pheidiasz készítette Kr. e. 430 körül.4.
Artemisz temploma Epheszoszban (ma Selçuk, Törökország) - lenyűgöző méreteiről és szobrairól nevezetes építmény.5.
A halikarnasszoszi (ma Bodrum, Törökország) Mauzóleum (Mauszóleion) - Mauszólosz anatóliai király hatalmas síremléke, amelyet özvegye, Artemiszia emeltetett.6.
A rhodoszi kolosszus - óriási bronzszobor, amelyet Rodosz (Rhodosz) kikötőjében emeltek a Kr. e. 305-304. évi ostromzár feloldásának emlékére.7.
Az alexandriai világítótorony (Pharosz, Fárosz), tetején óriási szoborral; II. Ptolemaiosz egyiptomi király építtette Kr. e. 280 körül.
A legrégebbi feljegyzések némelyike Babilón falait vagy Kürosz perzsa király palotáját is említi a hét világcsoda közt, a felsoroltak egyike vagy másika helyett.
