Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Herz Miksa pasa (1856-1919)
[Max Herz]

Egyiptomban működött magyar műemlékvédő, múzeumigazgató és építész

Herz Miksa 35 éven át működött Egyiptomban, és ebből 25 éven keresztül irányította az arab-iszlám, valamint kopt művészeti emlékek megőrzését és helyreállítását. Igazgatója volt a kairói Arab Múzeumnak (ma: Iszlám Művészeti Múzeum), de számos modern épületet is tervezett. Herz Miksa működésének alapvető fontossága mindig is ismert volt a szakemberek előtt, ám életútjának és tevékenységének részletei már rejtve maradtak az érdeklődők előtt: már halálakor sem tudta utódja fölvázolni Herz Miksa pályafutásának főbb állomásait.

Átfogó igényű angol nyelvű monográfiánk most mindezt pótolja, számos dokumentum és illusztráció közlésével egyetemben: Istvan Ormos, “Preservation and Restoration: the Methods of Max Herz Pasha, Chief Architect of the Comité de Conservation des Monuments de l’Art Arabe, 1890-1914,” in Historians in Cairo, ed. Jill Edwards (Cairo, 2002).

Ormos István, ELTE BTK Arab Tanszék:
Egy magyar építész Egyiptomban: Herz Miksa pasa. = Keletkutatás. 1996. ősz/2002. tavasz. 203-230.

 

Herz Miksa Bey,

építészeti mérnök Cairóban, Egyiptomban, szül. 1856. máj. 19. Ottlakán, Aradmegyében; atyja 1868-ban (anyja előbb elhalt) hat gyermekével Temesvárra költözött; H. itten a mintaiskolából a Wiesner-féle alreáliskolába lépett; azonban atyjának anyagi viszonyai rosszra fordulván, már a második tanév közben, fiát boltosinasnak adta; ez azonban visszavágyott az iskolába, ismét folytatta tanulmányait és a reáliskola III. osztályát is elvégezte. Az 1871-74. tanévet az akkoriban alapított temesvári főreáliskolában töltötte. Innét a budai Józsefműegyetemre ment, hol a két egyetemes osztályt és az építészeti szakosztály első évét végezte 1877-ben, mire Bécsben három évig az építészeti szakosztály hallgatója volt. 1880-ban a műegyetemet elvégezvén, egy család meghívását, hogy őket Olaszországba s Egyiptomba kísérje, elfogadta s az olaszországi műremekeket tanulmányozta. Az egyiptomi kormány ajánlatára, a wakuf (vallásügyi miniszterium) műszaki irodájába mint építész belépett. Taufik alkirály éppen akkor alkotta a Comité de conservation des monuments de l'art arabe nevű bizottságot s ő főképen e comité által rendelt munkák felülvizsgálásával bízatott meg; midőn pedig főnöke 1888-ban nyugdíjaztatott, alkirályi oklevéllel annak helyetteséül, majd a bizottság főépítészévé nevezték ki. Ezen tisztében az arab műemlékek fentartásával és helyreállításával foglalkozik. Az 1893. chikagói világkiállításon a Cairo-streetet tervezte s annak felépítése czéljából oda utazott. Szabadságideje alatt hosszabb utazásokat tett, így Török-Görögországban, Bulgáriában, Szerbiában, Német-, Olasz-, Franczia-, s Angolországban. 1890 óta a Membre du Comité international des monuments (section d'orient) francziaországi egyesületnek és 1891 óta a cairói Institut Egyptiennek (ötventagú tudományos intézet) rendes tagja. 1895-ik szeptember 24-én a cairói osztrák-magyar colonia érdekében tett buzgó szolgálatai elismeréseül a Ferencz-József-rend lovagkeresztjét kapta.

Czikkei a budapesti Művészi Iparban (1887-89. 13 rajzzal); a cairói Revue Egyptienne littéraire et scientifique-ben (1889. La mosquée d'Izbek el-Yousseffi, két rajzzal, Les maisons de Rosette, egy rajzzal); a párisi L'ami des monuments et des artsban (1890. Les monuments de l'art arabe, egy táblával); a Le Caireben (1893-94. La polychromie dans la peinture et l'architecture arabes en Egypte, öt rajzzal); ezekhez járulnak a Comité de conservation des monuments de l'art arabe által kiadott füzetekben: Rapport de la deuxieme commission cz. czikkek, melyeket ő a 48. számmal kezdett írni és jelenleg a 180. számnál van. Ezen czikkek a műemlékek történelmi s művészeti leírását is magokban foglalják és minden évben külön lenyomatban is megjelennek. (Ezen munkát H. rendesen beküldi a magyar országos ipartársulat könyvtárának.)

Munkája: Catalogue sommaire des monuments exposés dans le Musée national de l'art arabe. Caire, 1895.

Budapesti Közlöny 1895. 229. sz. és önéletrajzi adatok.

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái