Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Herz Miksa pasa (1856-1919)
[Max Herz]

Egyiptomban működött magyar műemlékvédő, múzeumigazgató és építész

Herz Miksa 35 éven át működött Egyiptomban, és ebből 25 éven keresztül irányította az arab-iszlám, valamint kopt művészeti emlékek megőrzését és helyreállítását. Igazgatója volt a kairói Arab Múzeumnak (ma: Iszlám Művészeti Múzeum), de számos modern épületet is tervezett. Herz Miksa működésének alapvető fontossága mindig is ismert volt a szakemberek előtt, ám életútjának és tevékenységének részletei már rejtve maradtak az érdeklődők előtt: már halálakor sem tudta utódja fölvázolni Herz Miksa pályafutásának főbb állomásait.

Átfogó igényű angol nyelvű monográfiánk most mindezt pótolja, számos dokumentum és illusztráció közlésével egyetemben: Istvan Ormos, “Preservation and Restoration: the Methods of Max Herz Pasha, Chief Architect of the Comité de Conservation des Monuments de l’Art Arabe, 1890-1914,” in Historians in Cairo, ed. Jill Edwards (Cairo, 2002).

Ormos István, ELTE BTK Arab Tanszék:
Egy magyar építész Egyiptomban: Herz Miksa pasa. = Keletkutatás. 1996. ősz/2002. tavasz. 203-230.

 

Herz Miksa Bey,

építészeti mérnök Cairóban, Egyiptomban, szül. 1856. máj. 19. Ottlakán, Aradmegyében; atyja 1868-ban (anyja előbb elhalt) hat gyermekével Temesvárra költözött; H. itten a mintaiskolából a Wiesner-féle alreáliskolába lépett; azonban atyjának anyagi viszonyai rosszra fordulván, már a második tanév közben, fiát boltosinasnak adta; ez azonban visszavágyott az iskolába, ismét folytatta tanulmányait és a reáliskola III. osztályát is elvégezte. Az 1871-74. tanévet az akkoriban alapított temesvári főreáliskolában töltötte. Innét a budai Józsefműegyetemre ment, hol a két egyetemes osztályt és az építészeti szakosztály első évét végezte 1877-ben, mire Bécsben három évig az építészeti szakosztály hallgatója volt. 1880-ban a műegyetemet elvégezvén, egy család meghívását, hogy őket Olaszországba s Egyiptomba kísérje, elfogadta s az olaszországi műremekeket tanulmányozta. Az egyiptomi kormány ajánlatára, a wakuf (vallásügyi miniszterium) műszaki irodájába mint építész belépett. Taufik alkirály éppen akkor alkotta a Comité de conservation des monuments de l'art arabe nevű bizottságot s ő főképen e comité által rendelt munkák felülvizsgálásával bízatott meg; midőn pedig főnöke 1888-ban nyugdíjaztatott, alkirályi oklevéllel annak helyetteséül, majd a bizottság főépítészévé nevezték ki. Ezen tisztében az arab műemlékek fentartásával és helyreállításával foglalkozik. Az 1893. chikagói világkiállításon a Cairo-streetet tervezte s annak felépítése czéljából oda utazott. Szabadságideje alatt hosszabb utazásokat tett, így Török-Görögországban, Bulgáriában, Szerbiában, Német-, Olasz-, Franczia-, s Angolországban. 1890 óta a Membre du Comité international des monuments (section d'orient) francziaországi egyesületnek és 1891 óta a cairói Institut Egyptiennek (ötventagú tudományos intézet) rendes tagja. 1895-ik szeptember 24-én a cairói osztrák-magyar colonia érdekében tett buzgó szolgálatai elismeréseül a Ferencz-József-rend lovagkeresztjét kapta.

Czikkei a budapesti Művészi Iparban (1887-89. 13 rajzzal); a cairói Revue Egyptienne littéraire et scientifique-ben (1889. La mosquée d'Izbek el-Yousseffi, két rajzzal, Les maisons de Rosette, egy rajzzal); a párisi L'ami des monuments et des artsban (1890. Les monuments de l'art arabe, egy táblával); a Le Caireben (1893-94. La polychromie dans la peinture et l'architecture arabes en Egypte, öt rajzzal); ezekhez járulnak a Comité de conservation des monuments de l'art arabe által kiadott füzetekben: Rapport de la deuxieme commission cz. czikkek, melyeket ő a 48. számmal kezdett írni és jelenleg a 180. számnál van. Ezen czikkek a műemlékek történelmi s művészeti leírását is magokban foglalják és minden évben külön lenyomatban is megjelennek. (Ezen munkát H. rendesen beküldi a magyar országos ipartársulat könyvtárának.)

Munkája: Catalogue sommaire des monuments exposés dans le Musée national de l'art arabe. Caire, 1895.

Budapesti Közlöny 1895. 229. sz. és önéletrajzi adatok.

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái