Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Hazál Kán

Hazál Kán, más írásmóddal HAZAL vagy KHAZAL KHAN (szül. 1861. Mohammera, Irán - megh. 1936. máj. 25. Teherán), Mohammera (ma Horramsahr) városának arab sejkje (uralkodója); független államot próbált kialakítani az olajban gazdag iráni Húzisztán tartományban.

Nagy szerepe volt abban, hogy 1897 júniusában meggyilkolták testvérét, Mizál sejket. Ekkor vált Mohammera urává és a húzisztáni arab törzsek legfőbb főnökévé. Bár névlegesen elismerte a teheráni központi kormányzat fennhatóságát, a mohammerai arab sejkség - amely mind kultúrájában, mind népességében különbözött Irán többi részétől - gyakorlatilag teljes önállóságot élvezett belső ügyei intézésében. Egyetlen fontosabb kapcsolata a központi kormányzattal az volt, hogy évente befizette az adókat.

Hazál meg volt győződve arról, hogy az iráni állam szét fog hullani, és birtokait végül fölosztják. Azt remélte, hogy ekkor Húzisztánban független arab államot hozhat létre. 1898-tól kezdve közeledni próbált a brit kormányoz, amelynek komoly stratégiai és kereskedelmi érdekei voltak a térségben. Ígéretet tett, hogy fönntartja a közbiztonságot ezen a vidéken, cserébe viszont a britek támogatták autonómiáját és hallgatólagosan beleegyeztek, hogy független uralkodóvá váljék, ha a központi államhatalom szétesne.

Egy angol tulajdonban lévő társaság (amelyben, 1914-ben a brit kormány 51%-os részesedést szerzett) 1908-ban olajat fedezett föl Húzisztánban. Ez tovább erősítette Hazál kötődését a britekhez, azok pedig 1910-ben lovaggá ütötték, és az Indiai Birodalom Lovagi Parancsnoka (Knight Commander of the India Empire) kitüntetést adományozták neki. Az I. világháború (1914-18) kitörése után tevékenyen segítette a brit kormányzatot, míg az iráni kormány semleges maradt. Hatalma 1919-ben érte el csúcspontját.

A britek azonban képtelenek voltak 1921-ben Iránt a protektorátusukká tenni, s ezzel Hazál helyzete is meggyöngült. Ellenezte Reza Kán (a későbbi Reza Pahlavi sah, 1925-től Irán uralkodója) központosító törekvéseit, sőt aktívan ellenállt a központi kormányzatnak. 1924 októberében seregei vereséget szenvedtek, őt pedig 1925-ben letartóztatták, és Teheránba száműzték. Ott halt meg, házi őrizetben. Miután eltávolították Húzisztánból, a terület elvesztette Iránon belüli autonómiáját.