Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

HÁROMLÁB (ding)
A bronzból öntött háromláb (tripus vagy tripoid) már az i. e. második évezred közepétől ismert Kínában. Az első történeti hitelességű Shang-dinasztia idején éppolyan jelentős rituális szerepet töltött be, mint a Zhou-dinasztia idején. Legkorábbi formáját feltehetően egyszerűen főzéshez használták, de igen korán megkülönböztetett, kiemelt szerephez jutott. Az ókorba az uralkodói hatalom jelképeként használták, sőt a Zhou-korban magát a Középső Birodalmat (annak kilenc tartományát) is szimbolizálta az a kilenc háromláb, amelyet a hagyomány szerint maga Huangdi öntetett. A gazdagon díszített háromlábak motívumai közül is kiemelkedik a máig vitatott jelentésű Taotie maszk.