Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
három
(kínaiul: san)
A három páratlan szám lévén a yang, azaz a férfi princípium hatáskörébe sorolandó. Igen kiemelt szerephez jut a hagyományos kínai számszimbolikában. Elsőként említendő az Ég a Föld és az ember alkotta hármas egység (san cai). A jókívánságok kultuszának alapköve a "három sok" (sanduo), ami a nagy vagyon, a hosszú élet és a bő gyermekáldás kívánságára utal. A kínai történelmen belül külön kategóriát alkot az "első három dinasztia": a Xia, a Shang és a Zhou. A konfucianizmust, a taoizmust és a buddhizmust együtt a "három tanítás" (san jiao) néven szokás emlegetni. A buddhista kánon három részből, az ún. "hármas kosár"-ból (Tripitaka) áll. A "három uralkodó" vagy "három császár" (san huang) a három mitikus uralkodó a kínai mitológiában, úgyis mint: Fuxi, Suiren (tűz istene) és Shennong. Van olyan változat is, amelyben Suiren helyett Huangdi szerepel. A "három uralkodó" (san wang) kifejezés a Xia-dinasztiabeli Yu-re, a Shang-dinasztiabeli Tang-ra és a Zhou-dinasztiabeli Wen királyra utal. A "három hivatalnok" (san guan) a három elem istenségei a kínai taoista és a késő népi mitológiában: Tianguan ("az ég hivatalnoka"), Diguan ("a föld hivatalnoka") és Shuiguan ("a víz hivatalnoka"). A "hideg három barátja"-ként emlegetett bambusz, fenyő és szilva egyben a hosszúélet jelképei is (barát). A régi Kínában első tankönyvnek számító alapmű neve: "Három írásjegyes könyv" (San zi jing), amelynek minden sora három írásjegyből áll, és melynek segítségével a gyermekek elsajátíthatták a betűvetése és olvasás alapjait, miközben a legalapvetőbb konfuciánus szemléletű világképet (történelem, földrajz stb.) is megtanulták. Három állat volt, amelynek fogyasztása tabunak számított: a vadkacsa, a kutya és a fekete angolna. A "három yang" (san yang) a tavasz három hónapjának közös elnevezése volt, képeken általában három kecskével (yang) utalnak erre az időszakra. A hagyományos hivatalnoki vizsgák három fokozatból, lépcsőből álltak. A buddhizmusban a "három méreg" (san du) kifejezés a dühre, a kapzsiságra és a tudatlanságra utal. A "három világ" (san jie) - szanszkritul trailokja vagy trilokja - a vágyak a formák és a tiszta szellem világa. A buddhisták hite szerint a világmindenség három tartománya: az első az érzéki vágyak világa, amelyben a szerelem és éhség uralkodik; a második az anyagi formák világa, amelynek lakói már nem éreznek vágyakat, de még az anyagi létben élnek; a harmadik a tiszta szellem világa, amelynek lakó testnélküli szellemek s elmélkedésben élnek. A női nemiszervet olykor a nő harmadik szemeként emlegetik. A kínai történelem egyik korszakát a "három királyság" (san guo) korának (220-280) nevezik, amikor is az akkori Kína területén Wei, Shu és Wu államok uralták. Ezt a történelmi korszak dolgozták fel a híres klasszikus regényben, a Három királyság regényes történetében.
