Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

HANG (shengyin)
A régi Kína zenei skálájának öt hangja a boldogságot, a háborút, az aszályt, a vizet és a boldogtalanságot jelképezte. Ezen jelképi jelentések figyelembe vételével lehetett az öt hangból zeneműveket komponálni. A zeneszerszámok hangjait általában természeti jelenségekhez, vagy állatok, madarak hangjához hasonlították. A legkívánatosabb női hang jelzőjeként a "jáde-csengésű" vagy a "tiszta hegyi patak csobogású" kifejezéseket használták.