Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Hajdar
sejk
Hajdar sejk, más
írásmóddal SEJH HEJDAR (megh. 1488. júl. 9. Darband mellett, az Elburz-hegység
lábainál), a Szafavidák államának (1502-1736) egyik alapítója.
Alapfokú vallási
tanulmányait Amida városában végezte; oktatói néhai apjának alvezérei (hulafák:
a rend helyi vezetői) voltak. Amikor a kara-kojunlu (fekete-juh) üzbég-türkmén
törzsszövetség 1468-ban szétesett, Hajdar Ardabílba (a mai Irán északnyugati részén)
költözött, s ott hivatalosan is a Száfávida misztikus rend vezetője lett, ám egyelőre
apai nagybátyja, Sejh Dzsáfar gyámkodott fölötte. Így helyrehozták a Száfávida
rendben keletkezett törést. Hajdar később feleségül vette Alamsáh Bégamont, Uzun
Haszan türkmén uralkodó leányát, s ezzel tovább erősítette a régi kapcsolatokat
a Száfávida rend és az ak-kojunlu (fehér juh) törzsszövetség között.
Felnőttként folytatta apja politikáját, vagyis a szélsőséges síita ideológia és a harci cselekmények összekapcsolását: 1483-ban, 1487-ben és 1488-ban is lecsapott az északon élő, keresztény cserkeszekre. Az első két támadás sikerrel járt, s nagymértékben megnövelte a Száfávida-rend hírnevét és anyagi hátterét. Rövidesen azonban Hajdar összekülönbözött sógorával, Jákúb (megh. 1490) ak-kojunlu-uralkodóval. Ez azzal járt, hogy a rend és az ak-kojunlu-dinasztia közötti szövetség meggyengült. Hajdart az ak-kojunluk államának harcosai ölték meg egy csatában, amikor hadjáratot vezetett a cserkeszek földjére. Legnagyobb műve a megbízható katonai szervezet volt, amelyet halálakor fiaira hagyott.
