Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Hajam Vuruk

Hajam Vuruk, más néven (1350 után) RÁDZSASZANAGÁRA (szül. 1334. Jáva - megh. 1389. Jáva), a fénykorát élő Madzsapahit Birodalom uralkodója 1350-től; 16 évesen lépett trónra, akkor, amikor Gadzsah Mada, a nagy patih (főminiszter) a pályája csúcsán járt. Kettejük vezetésével Madzsapahit hatalma az egész indonéz szigetvilágra kiterjedt. Hajam Vuruk a birodalom központi területeit irányította közvetlenül. A hatalmas kiterjedésű külső régiók névleg elismerték ugyan a hatalmát, de gyakorlati ellenőrzési lehetősége ott nem volt. Tengeren viszont Jáva bizonyult a legerősebbnek, így Hajam Vuruk a kereskedelemben monopolhelyzetnek örvendhetett.

A király első felesége nem szült trónörököst Hajam Vuruk, ezért úgy határozott, hogy egy mellékfeleségétől származó fia és unokaöccse között fogja felosztani a királyságot. Ezzel megbontotta az állam egységét, és lehetővé tette, hogy a birodalom egyes részeit helyi hatalmasságok vonják a saját uralmuk alá. Halála után Madzsapahit gyors hanyatlásnak indult.