Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Györffy István
(Karcag, 1884. február 11. – Budapest, 1939. október 3.): etnográfus, egyetemi tanár, az MTA tagja.
Egyetemi
tanulmányait Kolozsváron és Budapesten végezte. 1909-től a Magyar Nemzeti Múzeum
gyakornoka volt. 1910-ben a kolozsvári egyetemen szerzett bölcsészdoktori diplomát.
1912-től múzeumi segédőr. 1917-ben a moldvai csángók között dolgozott, 1918-ban
részt vett a Lénárt-féle kisázsiai expedícióban, amely félbeszakadt. Ez évben
a múzeum igazgatóőrévé nevezték ki. 1926-tól egyetemi tanár. 1929-től magántanár.
1932-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává válaszották. 1934-től a
néprajz első nyugalmazott rendes tanára. 1938-tól a Táj- és Népkutató Központ
vezetője.
Györffy István volt a magyar néprajz első professzora, a tudomány
hazai megteremtője. Foglalkozott a kunság néprajzi problémáival, különböző néprajzi
csoportok kialakulásának körülményeivel (hajdúk, matyók). A népviselet és népművészet
körében végzett kutatásai alapján kíváló monográfiákat írt. Bizonyos mértékig
a népi írók falukutató irodalmának volt az előfutára.
Györffy Istvánról nevezték
el, halála után, a baloldali parasztfiatalok Györffy-kollégiumát (1940). Az ő
nevét viseli Karcagon a Györffy István Nagykun Múzeum.
Főbb
művei:
A Nagykunság és környékének népes építkezése (Néprajzi Értesítő 1908–09);
A feketekörösvölgyi magyarság települése. Az erdélyi magyarság eredete (Földrajzi
Közlemények 1913);
Dél-Bihar népesedési és nemzetiségi viszonyai negyedfélszáz
év óta (Földrajzi Közlemények 1915);
Nagykunsági Krónika (Karcag, 1922);
Az
alföldi kertes városok. Hajdúszoboszló települése (Néprajzi Értesítő 1926);
Hajdúböszörmény
települése (Föld és Ember, 1926);
Das Bauwesen der Hirten im ungarischen Tiefland
(Debrecen, 1927);
A hajdúk eredete (Protestáns Szemle, 1927);
A szilaj
pásztorok (Budapest, 1928);
A matyókról (Népünk és Nyelvünk, 1929);
A
cifraszűr (Budapest, 1930);
Gazdálkodás. Viselet (A magyarság néprajza, I–II.
Budapest, 1933–34);
A magyar tanya (Földrajzi Közlemények 1937);
A néphagyomány
és a nemzeti művelődés (Budapest, 1939);
Magyar nép – magyar ház (Budapest,
1943);
Matyó népviselet (szerk. Fél Edit, Budapest, 1956);
Györffy
István írásai a Balkánról és Törökországról a szerző saját fotográfiáival
(Terebess Kiadó, 2001).
