Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
GUANYIN
Guanyin a szanszkrit Avalokitesvara név kínai fordítása. A kínai buddhista panteon
három fő istene között Guanyin bódhiszattva a harmadik és talán legnépszerűbb.
Kínában a jószívűség és erényesség istennőjévé avatták, akinek éppolyan szerep
jutott, mint a keresztény országokban Szűz Máriának. Kínán kívül Koreában, Japánban
és Tibetben is tisztelik. Túlnyomórészt női alakban jelenik meg. A legkülönbözőbb
bajoktól menti meg az embereket, gyermekáldást hozó isten, segít a szülésben,
valamint a női lakrészek védelmezője. Kezdetben férfi alakba, harcosként ábrázolták,
női formában csak a 14. századtól kezdve vált elterjedtté. Gyakori változatai
a négykezű, nyolckezű és tizenegy arcú, valamint az ezerkezű alakok. Általában
előforduló attribútumai: korsó fűzfaággal (a bajoktól való megmentés jelképe),
könyv, olvasó, vándorbot, háromágú gereblye, tigrisbőrből készült szoknya (a rettenthetetlenség
jelképe). Az ezerkarú ábrázolásokon mindegyik tenyerében szem látható, ami arra
utal, hogy egyszerre látja a világmindenség végtelen sok világában szenvedőket,
és kezeivel megmenti őket.
http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/anyagok/karatson/jegyzet.htm#93
Guan Yin bodhiszattva
Kínában elsősorban a falvakban, különösen a parasztasszonyok körében a legnépszerűbb mennybeli figura Guan Yin bodhiszattva, szanszkrit nevén Avalokitesvara. Magyarul annyit tesz a neve, hogy "Bodhiszattva, aki figyel az emberiség szenvedéseire". Szép női alakban szokták ábrázolni. A buddhizmus tanai szerint ez az istennő minden embert megvéd a szenvedéstől, az olyan rossz embert is, aki meg akar javulni.
A buddhizmus tanai szerint a bodhiszattva egy fokkal alacsonyabb szinten áll, mint a buddha. De akkor vajon mitől lett Guan Yin ennyire népszerű Kínában?
Mindenekelőtt meg kell említeni, hogy Kínában mindig a parasztság volt a legjobban kizsákmányolt osztály. Reménytelenségükben csakis a vallásos hitben kerestek lelki menedéket. Guan Yin hivatása éppen a szenvedés megkönnyítése és baj esetén a segítség volt.
Az idők folyamán Guan Yin annyira népszerű lett, hogy Kínában minden buddhista templomban az alábbiakat láthatjuk: a főteremben a szentélyen egymás mellett három nagy buddhaszobor található, akik a Jelent, a Múltat és a Jövőt jelképezik. Hátuk mögött, a fal túlsó oldalán egyedül Guan Yin áll egy nagy hal fején, egyik kezében finom porcelánváza félig tele vízzel, másik kezében fűzfavessző. Ez azt jelképezi, hogy lába alatt a tenger és a föld nyugodt, a fűzfavesszővel pedig majd esőt cseppent a földre.
A feudalizmusban a parasztasszonyok a társadalom legalján helyezkedtek el. A mindennapi fárasztó mezei munka után otthon is nekik kellett mindent elvégezniük. Az pedig a legnagyobb bűn volt egy asszony számára, ha nem szült gyereket, teljesen függetlenül attól, hogy milyen okból nem lett gyerek a családban. El lehet képzelni, hogy minden családban, legyen az gazdag vagy szegény, két-három évi házasság után, ha nem született gyerek, az asszonyra rendkívül nagy lelki teher nehezedett, csak magát hibáztatta, és szüntelenül imádkozott, hogy a mindenkit megsegítő Guan Yin hozzon neki gyereket. Így Guan Yin eggyel több feladatot kapott, mégpedig hogy segítsen a gyermektelen családoknak a gyermekáldásban. Lassan szokássá vált, hogy minden gyermektelen asszony szobájában egy karjában mosolygó gyereket tartó Gyerekhozó Guan Yin szobrot tartott.
Az indiai buddhizmus tanai szerint Avalokitesvara, azaz a Szenvedésfigyelő Guang Yin, mint általában a buddhák vagy bodhiszattvák, férfi alakot ölt. Azonban a buddhizmus vallási tanai Kínában elkínaiasodtak. Az erős feudalista Kínában furcsa jelenségnek tartották, hogy egy férfiszobor, még ha csak szobor is, legyen egy asszony szobájában, ezért az idők folyamán Avalokitesvara, vagyis a Guan Yin férfiből nővé változott.
Kínai
Nemzetközi Rádió
