Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

GUANDI
A háború és a gazdagság istene a népi mitológiában és a késői hivatalos kultuszban. Guandi alakjának előképe a valóságos Guan Yu (160-219), aki rettenthetetlenségéről és urához Liu Bei-hez való hűségéről híres. Guan Yu dicsősége a későbbiekben igazi vallási típusú kultusszá nőtte ki magát, csodálatos eseményeket, tetteket tulajdonítottak neki. A tiszteletére emelt templomok a 7-9. század tájékán jelentek meg. A 7. századtól a buddhisták rettenetes őrszemként ábrázolták kolostoraikban, ezt követően a 9. században a taoisták kinyilvánították, hogy lelkét átvitték szülőföldjére, és úgy tartották képes kiűzni a démonokat. 1102-ben a császár a "hű és bölcs herceg"címet adományozta Guandi-nak, 1110-ben pedig a "békét hozó igazi úr" rangra emelte. 1128-ban vezették be a hivatalos áldozatokat Guandi tiszteletére. A Ming-dinasztia idején, 1594-ben hivatalosan a "császár" (di) rangra emelték. Guandi-t ettől kezdve a háború hatalmas isteneként tisztelték.