Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
GRÁNÁTALMA
(shiliu)
A gránátalma kínai nevének tükörfordítása "kő fűz". A források
szerint a gránátalma az i. e. 2 század táján a Közel-keletről érkezett Kínába.
A gránátalma a benne lévő temérdek mag (zi) révén a termékenység szimbólumává
vált, hiszen a gyermek (zi) szó hangalakja egybeesik a mag szóéval. Mindemellett
a gránátalma a három szerencsehozó gyümölcs egyike az őszibarack és a buddha-keze
mellett. Ebben az összefüggésben a bőség és jólét jelképe. Házasság alkalmával
igen kedvelt üdvözlőlapnak számít az fajta, amelyen egy érett, félig kinyílt gránátalma
látható, a "nyitott gránátalma, száz mag" (liu kai bai zi) felirattal,
amely a nevetésre, boldogságra és a gyermekáldásra utal. A lányok szívesen tűznek
gránátalma szirmokat a hajukba. Ha a lányok azt mondják magukról, hogy "alma
(pingguo) és őszibarack (tao)", azt jelenti, hogy 16 (shi-liu) évesek (a
16 jelentésű szó kiejtése egybecseng a gránátalma szóéval). A gránátalma a nyár
jelképe. Az orchideával, az írisszel és a vadalmával együtt a négy évszakot jelképezik.
A gránátalma a hivatalnoki kalappal és övvel együtt ábrázolva azt a kívánságot
fejezi ki, hogy az ilyen képpel megajándékozott személy jusson magas hivatali
poszthoz, amely generációról generációra öröklődjék. A nemzedék jelentésű szó
kiejtése (shi) egybeesik a gránátalmáéval.
