Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

GRÁNÁTALMA (shiliu)
A gránátalma kínai nevének tükörfordítása "kő fűz". A források szerint a gránátalma az i. e. 2 század táján a Közel-keletről érkezett Kínába. A gránátalma a benne lévő temérdek mag (zi) révén a termékenység szimbólumává vált, hiszen a gyermek (zi) szó hangalakja egybeesik a mag szóéval. Mindemellett a gránátalma a három szerencsehozó gyümölcs egyike az őszibarack és a buddha-keze mellett. Ebben az összefüggésben a bőség és jólét jelképe. Házasság alkalmával igen kedvelt üdvözlőlapnak számít az fajta, amelyen egy érett, félig kinyílt gránátalma látható, a "nyitott gránátalma, száz mag" (liu kai bai zi) felirattal, amely a nevetésre, boldogságra és a gyermekáldásra utal. A lányok szívesen tűznek gránátalma szirmokat a hajukba. Ha a lányok azt mondják magukról, hogy "alma (pingguo) és őszibarack (tao)", azt jelenti, hogy 16 (shi-liu) évesek (a 16 jelentésű szó kiejtése egybecseng a gránátalma szóéval). A gránátalma a nyár jelképe. Az orchideával, az írisszel és a vadalmával együtt a négy évszakot jelképezik. A gránátalma a hivatalnoki kalappal és övvel együtt ábrázolva azt a kívánságot fejezi ki, hogy az ilyen képpel megajándékozott személy jusson magas hivatali poszthoz, amely generációról generációra öröklődjék. A nemzedék jelentésű szó kiejtése (shi) egybeesik a gránátalmáéval.

Terebess gyümölcskalauz