Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

grámadévatá

(szanszkrit: „falusi isten”), a vidéki India népvallásaiban létező helyi istenség. A grámadévatákat gyakran női alakban ábrázolják, eredetileg a mezőgazdasághoz kapcsolódhattak; Dél-Indiában, de máshol is az országban állatáldozatokkal próbálják őket a járványok, az éhínség és a természeti katasztrófák elhárítására bírni.

Jól összeférnek a modern hinduizmus istenségeivel. Többségük kizárólagosan helyi isten, keresztúthoz, faluhatárhoz kapcsolódik, esetleg korán vagy erőszakos halállal elhunyt ember szelleme. Fák és kígyók szellemeit is tisztelhetik grámadévatáként. Képmásaik többnyire agyagból készülnek, bár e célra néha a megmunkálatlan kő is megfelel; egyszerő oltárokon, esetleg egy fa alatt, nagy ritkán tekintélyesebb épületekben kapnak helyet.

A dél-indiai Aiyanar falu istene kivételesen hímnemű, ő a faluőr, oltárait az istennőkétől mindig elkülönítik. Hasonló férfi isten bengáli falvakban is előfordul, neve Dharma-Thákur, Dharma-Krádzs.