Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Ghúrida

Ghúrida, afganisztáni eredetű észak-indiai muszlim dinasztia; a XII. század közepétől a XIII. század első feléig fennállt birodalma volt. Alapítója Alá-ud-Dín Huszajn.

Ghúr hegyvidéki terület, Herát vidékétől délkeletre és a Helmand (Hilmend) folyó völgyétől északnyugatra terül el. A Ghaznában (Ghazníban) uralkodó Mahmúd 1009 és 1020 között meghódította Ghúr vidékét, így az a XII. század közepéig a Ghaznavidáknak fizetett adót. A terület lakossága ebben az időszakban tért át az iszlám vallásra. 1149-ben az akkori Ghaznavida-uralkodó, Bahrám Sáh megmérgezte az egyik helyi vezetőt, Kutb-ud-Dínt, aki előzőleg egy családi belviszály miatt Ghazna városában keresett menedéket.

Alá-ud-Dín Huszajn ghúrida uralkodó bosszúból fölégette és kirabolta Ghazna városát, s ezzel véget is vetett a Ghaznavidák uralmának. Noha maga képtelen volt megtartani Ghaznát, ezzel a győzelmével lehetővé tette, hogy unokaöccsei, Ghijász-ud-Dín és Muizz-ud-Dín 1173-ban újra elfoglalják a várost a nomád oguz türkménektől, akik itt a Ghaznavidák bukásától kezdve uralkodtak.

Ghijász-ud-Dín (a rangidős ghúrida vezér és egyben az uralkodó) és Muizz-ud-Dín (az előbbi öccse és engedelmes követője) révén a dinasztia hatalma 1173 és 1202 között érte el csúcsát. Ghijász Horezm sahja ellen harcolt, hogy uralma alá hajthassa a szeldzsuk törökök régi birtokait az északkelet-iráni Khorászánban. Ghijász 1176-ban elfoglalta Herátot (Nyugat-Afganisztánban), aztán további harcok során 1200-ra uralma alá vonta Afganisztán, Kelet-Irán és a mai Türkmenisztán nagy részét. Eközben Muizz-ud-Dín és alvezére, Kuth-ud-Dín Albak ghúrida uralom alá hajtotta Észak-Indiát a Szind tartományban fekvő Multán várostól egészen a bengáli Gaurig.

A Ghúridák birodalma azonban rövid életűnek bizonyult. 1202-ben meghalt Ghijász, 1206-ban pedig meggyilkolták Muizz-ud-Dínt. Ezután zavaros hatalmi harcok következtek a megmaradt ghúrida vezérek között, így a horezmi sahok körülbelül 1215-re meghódították a Ghúridák egész birodalmát.

Jóllehet a Ghúridák állama csak rövid ideig állt fenn, Muizz-ud-Dín hódításai vetették meg a muszlimok későbbi indiai uralmának alapját. A két ud-Dín végű nevet viselő testvér szoros, irigykedéstől mentes együttműködése nagyban hozzájárult sikerükhöz, s ez igencsak ritka a muszlim dinasztiák krónikáiban.