Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Ghúrida
Ghúrida, afganisztáni eredetű észak-indiai muszlim dinasztia; a XII. század közepétől
a XIII. század első feléig fennállt birodalma volt. Alapítója Alá-ud-Dín Huszajn.
Ghúr
hegyvidéki terület, Herát vidékétől délkeletre és a Helmand (Hilmend) folyó völgyétől
északnyugatra terül el. A Ghaznában (Ghazníban) uralkodó Mahmúd 1009 és 1020 között
meghódította Ghúr vidékét, így az a XII. század közepéig a Ghaznavidáknak fizetett
adót. A terület lakossága ebben az időszakban tért át az iszlám vallásra. 1149-ben
az akkori Ghaznavida-uralkodó, Bahrám Sáh megmérgezte az egyik helyi vezetőt,
Kutb-ud-Dínt, aki előzőleg egy családi belviszály miatt Ghazna városában keresett
menedéket.
Alá-ud-Dín
Huszajn ghúrida uralkodó bosszúból fölégette és kirabolta Ghazna városát, s ezzel
véget is vetett a Ghaznavidák uralmának. Noha maga képtelen volt megtartani Ghaznát,
ezzel a győzelmével lehetővé tette, hogy unokaöccsei, Ghijász-ud-Dín és Muizz-ud-Dín
1173-ban újra elfoglalják a várost a nomád oguz türkménektől, akik itt a Ghaznavidák
bukásától kezdve uralkodtak.
Ghijász-ud-Dín
(a rangidős ghúrida vezér és egyben az uralkodó) és Muizz-ud-Dín (az előbbi öccse
és engedelmes követője) révén a dinasztia hatalma 1173 és 1202 között érte el
csúcsát. Ghijász Horezm sahja ellen harcolt, hogy uralma alá hajthassa a szeldzsuk
törökök régi birtokait az északkelet-iráni Khorászánban. Ghijász 1176-ban elfoglalta
Herátot (Nyugat-Afganisztánban), aztán további harcok során 1200-ra uralma alá
vonta Afganisztán, Kelet-Irán és a mai Türkmenisztán nagy részét. Eközben Muizz-ud-Dín
és alvezére, Kuth-ud-Dín Albak ghúrida uralom alá hajtotta Észak-Indiát a Szind
tartományban fekvő Multán várostól egészen a bengáli Gaurig.
A
Ghúridák birodalma azonban rövid életűnek bizonyult. 1202-ben meghalt Ghijász,
1206-ban pedig meggyilkolták Muizz-ud-Dínt. Ezután zavaros hatalmi harcok következtek
a megmaradt ghúrida vezérek között, így a horezmi sahok körülbelül 1215-re meghódították
a Ghúridák egész birodalmát.
Jóllehet a Ghúridák állama csak rövid ideig állt fenn, Muizz-ud-Dín hódításai vetették meg a muszlimok későbbi indiai uralmának alapját. A két ud-Dín végű nevet viselő testvér szoros, irigykedéstől mentes együttműködése nagyban hozzájárult sikerükhöz, s ez igencsak ritka a muszlim dinasztiák krónikáiban.
