Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Ghaznavida
Ghaznavida, török eredetű dinasztia; 977-től 1186-ig uralkodott az északkelet-iráni
Khorászánban, Afganisztánban és Észak-Indiában.
A
dinasztia alapítója Szebüktigin volt (ur. 977-997). Az egykori török rabszolga
addig emelkedett a ranglétrán, hogy a Számánidák (egy iráni muszlim dinasztia)
végül elismerték Ghazna (ma Ghazní, Afganisztán) kormányzójának. Később a Számánida-dinasztia
hatalma meggyengült, így Szebüktigin megszilárdíthatta uralmát, majd birodalmát
egészen India határáig terjeszthette ki. Fia, Mahmúd (ur. 998-1030) folytatta
a terjeszkedő politikát, s 1005-re a Számánida-területek két részre szakadtak.
A birodalom két utódállama között az Oxus folyó (Amu-darja) lett a határ. Ettől
nyugatra a Ghaznavidák uralkodtak, keletre pedig a Karahanidák.
A Ghaznavidák
hatalma Mahmúd alatt érte el a csúcsát. Ő olyan birodalmat hozott létre, amely
az Oxustól az Indus völgyéig és az Indiai-óceánig húzódott. Nyugaton elfoglalta
(a Bújidák dinasztiájától) az iráni Rej és Hamadán városát. Mahmúd hithű muzulmán
volt, a Ghaznavidák pogány, török eredetű nemzetségéből igazi muszlim dinasztiát
formált, és kiterjesztette az iszlám világ határait. Firdauszí, a híres perzsa
költő (megh. 1020 k.) Mahmúd udvarában, 1010 táján fejezte be nagyeposzát, a Sánámét
("Királyok könyve").
Mahmúd
fiának, I. Maszúdnak (ur. 1031-41) nem sikerült megőriznie a birodalom erejét,
vagy akár csak egyben tartania a Ghaznavida államot, Khorászánban a Horezmben
a Ghaznavida-dinasztia uralmát a szeldzsuk törökök fenyegették.
Maszúd, 1040-ben
katasztrofális vereséget szenvedett Dandánkánnál a szeldzsukoktól, így a Ghaznavida-dinasztia
valamennyi iráni és közép-ázsiai birtoka a szeldzsukok kezébe került. Uralmuk
alatt maradt viszont Kelet-Afganisztán és Észak-India, s itt egészen 1186-ig övék
volt a trón, amikor is Lahore-t elfoglalták tőlük a Ghúridák.
