Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Ghaznavida

Ghaznavida, török eredetű dinasztia; 977-től 1186-ig uralkodott az északkelet-iráni Khorászánban, Afganisztánban és Észak-Indiában.

A dinasztia alapítója Szebüktigin volt (ur. 977-997). Az egykori török rabszolga addig emelkedett a ranglétrán, hogy a Számánidák (egy iráni muszlim dinasztia) végül elismerték Ghazna (ma Ghazní, Afganisztán) kormányzójának. Később a Számánida-dinasztia hatalma meggyengült, így Szebüktigin megszilárdíthatta uralmát, majd birodalmát egészen India határáig terjeszthette ki. Fia, Mahmúd (ur. 998-1030) folytatta a terjeszkedő politikát, s 1005-re a Számánida-területek két részre szakadtak. A birodalom két utódállama között az Oxus folyó (Amu-darja) lett a határ. Ettől nyugatra a Ghaznavidák uralkodtak, keletre pedig a Karahanidák.
A Ghaznavidák hatalma Mahmúd alatt érte el a csúcsát. Ő olyan birodalmat hozott létre, amely az Oxustól az Indus völgyéig és az Indiai-óceánig húzódott. Nyugaton elfoglalta (a Bújidák dinasztiájától) az iráni Rej és Hamadán városát. Mahmúd hithű muzulmán volt, a Ghaznavidák pogány, török eredetű nemzetségéből igazi muszlim dinasztiát formált, és kiterjesztette az iszlám világ határait. Firdauszí, a híres perzsa költő (megh. 1020 k.) Mahmúd udvarában, 1010 táján fejezte be nagyeposzát, a Sánámét ("Királyok könyve").

Mahmúd fiának, I. Maszúdnak (ur. 1031-41) nem sikerült megőriznie a birodalom erejét, vagy akár csak egyben tartania a Ghaznavida államot, Khorászánban a Horezmben a Ghaznavida-dinasztia uralmát a szeldzsuk törökök fenyegették.
Maszúd, 1040-ben katasztrofális vereséget szenvedett Dandánkánnál a szeldzsukoktól, így a Ghaznavida-dinasztia valamennyi iráni és közép-ázsiai birtoka a szeldzsukok kezébe került. Uralmuk alatt maradt viszont Kelet-Afganisztán és Észak-India, s itt egészen 1186-ig övék volt a trón, amikor is Lahore-t elfoglalták tőlük a Ghúridák.