Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Ghasszán uralkodói

Ghasszán uralkodói, a VI. században Bizánc szövetségeseként (szümmakhosz) jelentőssé vált arab királyság uralkodói. A mai Szíria, Jordánia és Izrael területén fekvő állam stratégiai elhelyezkedése miatt ellenőrizhette és védhette az Arab-félsziget déli részéről induló fűszer-kereskedelem útvonalát, valamint az ütközőállam szerepét töltötte be a sivatagi beduinokkal szemben.

Al-Hárith ibn Dzsabala ghasszáni király (ur. 529-569) Bizáncot támogatta a Szászánidák Perzsiájával szemben, s ezért Justinianus császár 529-ben a patrícius címet adományozta neki. Al-Hárith monofizita keresztény volt, segítette a szíriai monofizita egyház újjáéledését, és az ortodox Bizánc ellenében is támogatta a monofizitizmus terjedését. Emiatt Bizánc bizalmatlan volt szövetségese iránt, és ez al-Hárith utódainak, al-Mundhirnak (ur. 569-582) és Númánnak a bukásához vezetett.

A Ghasszánidák sikeresen álltak ellen a perzsabarát al-hírai Lakhmidáknak; virágzó gazdaságú ország élén álltak, és remek templomokat, középületeket emeltek. Pártolták a művészeteket is, és az udvarukba fogadták Nábigha ad-Dzubjání és Hasszán ibn Thábit költőket. Ghasszán Bizánc vazallus állama maradt egészen a VII. századig, amikor is uralkodóikat megdöntötték a muszlimok.