Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Ghasszán uralkodói
Ghasszán
uralkodói, a VI. században Bizánc szövetségeseként (szümmakhosz) jelentőssé vált
arab királyság uralkodói. A mai Szíria, Jordánia és Izrael területén fekvő állam
stratégiai elhelyezkedése miatt ellenőrizhette és védhette az Arab-félsziget déli
részéről induló fűszer-kereskedelem útvonalát, valamint az ütközőállam szerepét
töltötte be a sivatagi beduinokkal szemben.
Al-Hárith
ibn Dzsabala ghasszáni király (ur. 529-569) Bizáncot támogatta a Szászánidák Perzsiájával
szemben, s ezért Justinianus császár 529-ben a patrícius címet adományozta neki.
Al-Hárith monofizita keresztény volt, segítette a szíriai monofizita egyház újjáéledését,
és az ortodox Bizánc ellenében is támogatta a monofizitizmus terjedését. Emiatt
Bizánc bizalmatlan volt szövetségese iránt, és ez al-Hárith utódainak, al-Mundhirnak
(ur. 569-582) és Númánnak a bukásához vezetett.
A Ghasszánidák sikeresen álltak ellen a perzsabarát al-hírai Lakhmidáknak; virágzó gazdaságú ország élén álltak, és remek templomokat, középületeket emeltek. Pártolták a művészeteket is, és az udvarukba fogadták Nábigha ad-Dzubjání és Hasszán ibn Thábit költőket. Ghasszán Bizánc vazallus állama maradt egészen a VII. századig, amikor is uralkodóikat megdöntötték a muszlimok.
