Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

GAZDAGSÁG ISTENEI (caishen)
A gazdagság istenei, akárcsak a kínai hivatalnokok, civilekre és katonákra oszlottak. Egyes helyeken a polgári gazdagság isteneként Bi Gan-t, a legendás hőst tisztelték, másutt a 3. századi híres gazdag embert Shi Zhong-ot, aki műveltségével is kitűnt. A fő katonai gazdagság isteneként leginkább a 3. századi tábornokot, Guan Yu-t, azaz Guandi-t tisztelték. A taoista mitológia szerint az égben található egy pénzügyminisztérium (ti. a gazdagság hivatala), amelynek hivatalnokai a gazdagság istenei. Olykor a gazdagság isteneinek kíséretébe tartozónak tűntetik fel a halhatatlan Hehe ikerpárt is. A népi nyomatokon általában egyszerre ábrázolják mind a két gazdagság istent, az egyiket hadvezéri öltözékben felül, a másikat magas rangú hivatalnokként alul. Olyan ábrázolás is akad, ahol a ház urának találkozását mutatják be a két gazdagság istennel. A hiedelem szerint az ilyen ábrázolások kettős gazdagságot biztosítanak. A három jókívánság között, azaz a "három sok" (san duo) között általában főhelyet foglal el a gazdagság és vagyon kívánása. A gazdagság tisztelete minden korban igen elterjedt volt, kultikus formája a gazdagság istenekben testesült meg, akiket a kereskedők is védisteneiknek tekintettek. Tiszteletükre templomokat is emeltek. Itt és a házi oltárokon újévkor és a 9. holdhónapban rendeztek szertartásokat a tiszteletükre. Érdekes a szokatlanul gazdag és változatos, szimbólumokkal túlzsúfolt képi megjelenítés. A képeken a pénz és ékszerek (elsősorban jáde- és arany ékszerek), korallágak és gyöngyök jelképezik a gazdagságot. Egyes szimbólumok összetettebbek. A nép fanyomatokon például a gazdagság istennek lábánál agyagedény látható, amelyről tudni kell, hogy varázsedény, és az a csodálatos tulajdonsága, hogy többször is megsokszoroz mindent, ami belekerül. Gyakran rajzolnak a gazdagság istennek kíséretében lévő személyek mellé varangyot, amelynek szájából pénz ömlik. Néha pénzt okádó sárkányt, vagy pénzből kirakott sárkányt (qianlong), illetve kincset hordó lovat (baoma) is mellékelnek. A gazdagság szimbólumának tartott hal is gyakori szereplő az ilyen képeken. Hol a szimbólum elnevezésének és a gazdagsággal kapcsolatos valamilyen kifejezésnek a hasonló hangzása adja az értelmezés alapját, hol valami régi legendára történő utalás (Liu Hai). A gazdagság szimbóluma többnyire elválaszthatatlanul összekapcsolódott az előkelőség szimbólumaival, így a hivatalnoki vizsgafokozatokkal és a magas hivatal betöltésével. Ezért az ezt célzó jókívánságok gyakorta egyetlen mondatban ötvöződtek a gazdagság kívánásával. Néhol a gazdagság istenek ábrázolásai helyet, csupán egy vörös selyemdarabot akasztottak ki a shen (jó szellem, isten) írásjeggyel, ez alatt természetesen mindig a gazdagság istent értették, illetve azokat helyettesítette.