Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Gaozong, 628-683

Kao-tsung, pinyin átírással GAO ZONG, eredeti nevén LI CHIH (szül. 628. Chang-an, Kína - megh. 683. Chang-an), a Tang-dinasztia (618-907) 3. császára 649-től, Wu Hou császárnő (ur. 690-705) férje; a Tang-fennhatóságot Koreára is kiterjesztette.
Apját, Tai-tsungot követte a trónon. Folytatta apja hódító hadjáratait, és 668-ban leigázta Koreát. Egyik belpolitikai intézkedése az volt, hogy véget vetett apja fényűző palotaépítkezéseinek. Uralkodónak viszont gyengekezű volt, és idősebb korában teljesen felesége, apja egykori ágyasa, Wu császárné irányítása alá került. Annak idején Kao-tsung szabadította ki Wut abból a kolostorból, ahová Tai-tsung halála után küldték. Kao-tsung halála után Wu előbb bábcsászárok segítségével tartotta kezében a hatalmat, majd 690-ben maga foglalta el a trónt.

 

Gaozong, 1107-1187

Kao-tsung, pinyin átírással GAO ZONG, eredeti nevén CHAO KOU (szül. 1107. Kína- megh. 1187. Kína), a Nan (Déli)-Sung dinasztia (1127-1279) első császára 1127-től 1162/63-ig. Akkor menekült délre, amikor a nomád dzsürcsik (jüecsik) lerohanták Észak-Kínát, foglyul ejtették Kao-tsung fivérét. Ching-tsungot (ur. 1125/26-27) és apját, Hui-tsungot (ur. 1100-26/27), aki korábban már lemondott a trónjáról. Kao-tsung 1127-ben, délen szervezte újjá a birodalmat, de a korábbinál jóval kisebb területen. A dzsürcsi harcosok délre is követték, nagy hadvezére, Yüeh Fei azonban feltartóztatta a betolakodókat, akik a dél- és közép-kínai hegyek és folyók közt nem tudták kihasználni lovasságuk előnyeit.

A háború súlyos terheket rótt az országra, és az udvarnál éles vita bontakozott ki folytatásának ésszerűségéről. Végül a béke szorgalmazói győztek. Yüeh Feit kivégezték, és 1141-ben megkötötték a békét. A háború 1162-ben rövid időre újra fellángolt. Még ugyanebben az évben megszületett az újabb békeszerződés, Kao-tsung pedig lemondott trónjáról. Megcsappant területe ellenére a Déli-Sung sok tekintetben gazdagabb birodalom volt, mint a korábbi nagy Sung.