Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Ganga-dinasztiák
Ganga, két különböző, de egymással távoli rokonságban álló indiai dinasztia. A
nyugati Gangák 250-től 1004-ig Majszúr (Mysore; Gangavádi) államban, a keletiek
pedig 1028-tól 1434-35-ig Kalingában (Orissa) uralkodtak.
A nyugati Gangák
első uralkodója, Konganivarman hódítások révén teremtette meg királyságát, utódai
? I. Mádhava és Harivarman ? viszont a Pallavákkal, a Csálukjákkal és a Kadambákkal
kötött házasságok és katonai szövetségek segítségével terjesztették ki befolyásukat.
Bár a VIII. század végére a Gangák sorait dinasztikus viták gyengítették meg,
II. Bútuga (937 k.-960) hatalmas területeket hódított meg a Tungabhadra és a Krishna
folyó között, királysága Talakádtól, a fővárostól egészen Vátápiig terjedt.
A
Csólák ismétlődő betörései nyomán megszakadt a kapcsolat Gangavádi és birodalom
fővárosa között, s 1004-ben Talakád is a Csóla uralkodó, Visnuvardhana kezére
került. A nyugati Gangák többsége a dzsaina vallás híve volt, mások viszont a
brahmanizmus tanait követték. A Gangák Kannadában (Kanaresében) támogatták a tudományokat,
gyönyörű templomokat építettek, s ösztönözték az erdőirtást, az öntözést és a
kereskedelmet.
A keleti Gangák akkor kötöttek dinasztikus házasságokat a Csólákkal
és a Csálukjákkal, s akkor veszélyeztették hatalmukat, amikor a nyugati Gangák
már nem tölthették be ezt a szerepet. A keleti Gangák korai dinasztiái a VIII.
századtól kezdve Orissában uralkodtak. Az első király, aki Kalinga mindhárom részére
kiterjesztette hatalmát, valószínűleg III. Vadzsrahaszta volt. 1028-ban felvette
a Trikalingádhipat (a három Kalinga uralkodója) címet is. Fia, I. Rádzsarádzsa
háborút viselt a Csólák és a keleti Csálukják ellen, s a Csóla-házbeli Rádzsaszundari
hercegnőt feleségül véve megerősítette a dinasztiát. Fiuk, Anantavarman Csódagangadéva
a Gangesz és a Godavari torkolata közt elterülő vidékeket kormányozta. A XI. század
végén ő kezdte el építtetni a hatalmas Dzsagganátha-templomot Puriban.
Az
1198-ban trónra lépő III. Rádzsarádzsa semmit sem tett a bengáliai muszlimok ellen,
akik 1206-ban elözönlötték Orissát. Rádzsarádzsa fia, III. Anangabhíma azonban
visszaverte a muszlimokat, s Bhuvanésvarában megépíttette a Méghésvara-templomot.
I. Naraszimha, Anangabhíma fia 1243-ban lerohanta Nyugat-Bengáliát, legyőzte a
muszlim uralkodót, és elfoglalta a fővárost, Gaudát. Diadalának emlékét a konaraki
Naptemplom őrzi.
Naraszimha 1264-ben bekövetkezett halála után a keleti Gangák
uralma hanyatlásnak indult. A delhi szultán 1324-ben elfoglalta Orissát, majd
1353-ben a muszlimok indítottak támadást. 1356-ban pedig Vidzsajanagar győzte
le az orissaiakat.
IV. Naraszimha, a keleti Ganga-dinasztia utolsó ismert
királya 1425-ig uralkodott. Az őt követő IV. Bhánudeváról, az ?őrült királyról?
nem hagytak hátra írott dokumentumokat. A trónt minisztere, Kapiléndra bitorolta,
aki 1434-35-ben megalapította a Szúrjavamsa-dinasztiát. A keleti Gangák a vallások
és a művészetek bőkezű pártolói voltak; a Ganga-korban épült templomok a hindu
építészet remekei közé tartoztak.
