Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

FUXI
Fuxi az ősatya és kultúrhős az ókori mitológiában. Legkorábban félig madár, félig ember formában képzelték el. A forrásokban először az i. e. 4. század táján jelenik meg. Ő tanította meg az embereket vadászni és halászni, húst főzni, megalkotta a ba gua-t, a nyolc trigrammot, hangszert készített, ő találta fel a hurkot, a halászhálót és más tárgyakat, valamint meghatározta a házasság szabályait. Fuxi-nak tulajdonítják még az írásjegyek feltalálását is. Fuxi-t olykor kígyótestű, emberfejű (vagy felsőteste emberé) lényként ábrázolják, ekkor szoros kapcsolatban áll Nügua-val, akit Fuxi húgának és egyben feleségének tartottak. Fuxi-t Kelet isteneként tisztelték, s úgy vélték a fa őselemének jegyében kormányoz. A történetivé változtatott konfuciánus hagyomány szerint Fuxi i. e. 2852 és 2737 között uralkodott. A középkortól kezdve a jósok, mágusok patrónusaként tisztelték.