Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
félhold
arabul HILÁL, a Bizánci és a Török Birodalom, majd valamennyi iszlám állam politikai, katonai és vallási jelképe.
A félhold ősidőktől fogva vallási szimbólum volt; megjelent például a közel-keleti Astarte istennő kultuszában is. Később a Bizánci Császárság jelképe lett, feltehetőleg azért, mert egyszer a Hold hirtelen feljövetele mentette meg Bizánc (Konstantinápoly) városát a meglepetésszerű támadástól. Régebben úgy vélték, hogy az oszmán-törökök Konstantinápoly bevétele (1453) után alkalmazták zászlajukon a félholdat. Akkor azonban már legalább egy évszázada használták, először Orhan szultán (ur. 1324 k.-1360 k.) gyalogsága harcolt félholdas zászló alatt. Ez viszont azt jelenti, hogy a két összekapcsolt karomból vagy szarvból álló félhold máshonnan eredt. Bármi az eredete, a jelkép szorosan összekapcsolódott az Oszmán Birodalommal (feltűnt a hadsereg és a haditengerészet lobogóin s a minaretek csúcsán is), az utódállamokkal és - általában véve - az egész iszlám világgal. Számos iszlám többségű ország nemzeti lobogóján ma is szerepel (pl. Algéria, Comore-szigetek, Malajzia, Maldív-szigetek, Mauritánia, Pakisztán, Szingapúr, Törökország, Tunézia). Ez a Vörös Félhold nevű szervezetnek, a Vöröskereszt muszlim megfelelőjének a jelképe is.
A középkori Európában a nemesi címerben szereplő félhold nagy megtiszteltetésnek számított; sok hazatért keresztes lovag használta, elsősorban Franciaországban.
