Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

FEHÉR (jiu)
Jelképi jelentésében a fehérhez az elemek közül a fém, az évszakok közül az ősz, az égtájak közül a nyugat, a háziállatok közül pedig tyúk kapcsolódik. Nyugat jelkép állata a fehér tigris. A fehér a dinasztiák közül a Shang-dinasztiát jelöli. Az i. sz. 7. században azok a tudósok, írástudók, akik még nem viseltek hivatalt, fehér színű öltözéket viseltek. Az öregemberként ábrázolt helyi földisteneknek fehér arca volt. A fehér az ősz színeként az öregkorra, a vénségre is utal. A kínai színpadokon a fehér arcú szereplők az agyafúrt, csaló, nem ritkán az áruló szerepkörben jelennek meg. A lampionok ünnepén azok a nők, aki leány gyermek után áhítoztak fehér virágot vittek magukkal, míg a fiú gyermekre vágyok sárga virágot választottak. A hajkoronában, kontyban stb. soha, semmilyen fehér színű tárgy nem jelenhetett meg, ez szerencsétlen előjelnek számított. Nyugaton általában az a tévhit él, hogy Kínában a fehér a gyász színe. Ez a kijelentés nem egészen pontos, hiszen a gyászhoz előírt öltözék, és szín a su, melynek jelentése: "színtelen, dísztelen, egyszerű", ez pedig rendszerint egy egyszerű, durvaszövésű, fehér vászonruha. A Kínában is élő buddhista hagyomány szerint, Buddha anyja álmában egy fehér elefántot látott, amelytől Buddha fogant. A "fehér lótusz" a buddhizmusban a tisztaság, egy jobb világ jelképe. A buddhisták közül a Maitréja kultuszát követő, nemritkán titkos társaságok a fehéret választották színükül, ilyen volt pl. a Fehér Lótusz szekta, amely a Ming-dinasztia idején, a 12. században alakult. "A fehér ló nem ló" mondás az i. e. 4. században élt filozófus, Gong Sunlong nevéhez fűződik, és egy, a mai napig sokat emlegetett híres logikai paradoxon. A fehér daru a szentek és halhatatlanok madara, míg a fehér szarvas a hátasállatuk. A Fehér Császár (Baidi) a Vénusz bolygó istene.