Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

EZÜST (yin)
Hagyományosan Kínában mindig is az ezüst számított az igazi értékmérőnek. A fém jelentésű jin írásjegy is gyakorta az ezüst jelentéssel rendelkezik. Általában tömbökbe öntve került forgalomba, amelynek különböző alakja lehetett. Az egyik leggyakoribb a hajó- vagy csónakforma volt. A tejút kínai elnevezése: "ezüst folyó" (yinhe). A Holdat lírai művekben gyakorta "ezüst sarlónak" (yingou) vagy "ezüst gyertyának" (yinzhu) nevezik, az emberi szem pedig az "ezüst tenger" (yinhai).