Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Evlija Cselebi

más írásmóddal EVLIYA ÇELEBI (szül. 1611. márc. Isztambul, Törökország - megh. 1684/87 k. Isztambul), az egyik leghíresebb török utazó, aki több mint negyven éven át járta az Oszmán Birodalom tájait és a szomszédos országokat.

A porta főékszerészének volt a fia, egy medreszében (iszlám teológiai és jogi főiskola) és egy Koránt oktató iskolában tanult Isztambulban. Minthogy kitűnt a Korán recitálásában, IV. Murád, az akkor uralkodó szultán kegyeltje lett. A szultáni palota iskolájában megtanult arabul, jártasságot szerzett a kalligráfiában és zenében.

Az udvar támogatásával szervezett utazásain eljutott Belgrádtól Bagdadig és a Krím-félszigettől Kairóig. (1660 és 1666 között járt Magyarországon.) Utazásai során néha mint az Oszmán Birodalom hivatalos képviselője jelent meg, néha pedig magánemberként. Útjai eredményeként született mesterműve, a tízkötetes Szejáhatnáma (Utazások könyve), mely 1898-1939 között jelent meg nyomtatásban. Némely szerzők Tarihi szejjah (Egy utazó krónikája) címen is hivatkoznak a műre. (A hatodik kötet tartalmazza magyarországi úti tapasztalatait, amelyet 1894-ben Karácson Imre fordított magyarra. Ebben lefesti a korabeli magyar viszonyokat, és számos érdekes tájleírást ad.)

Evlijának nagy képzelőereje volt, esetenként a tényeket valótlanságokkal keverte; leírt olyan helyeket is, amelyeket valószínűleg meg sem látogatott, de anekdotái és kellemes stílusa szórakoztató és tanulságos olvasmánnyá teszik könyvét. Az olvasó nemcsak az Oszmán Birodalom és a szomszédos országok néprajzát, történelmét és földrajzát ismerheti meg belőle, hanem a XVII. század török kormányzásának belső rugóit is.

 

Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai, 1660-1664; Ford., jegyz. Karácson Imre : Bp. : M. Tud. Akadémia, 1904, XV, 547 p.

Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai, 1660-1664; [ford. Karácson Imre ; előszó, szómagy., jegyz. átdolg. Fodor Pál], Bp. : Gondolat, 1985, 622 p.