Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
ernyő
(kínaiul:
san)
Az
eső és a nap ellen védő összecsukható ernyő. Kínában a 4. század óta ismert, de
merev, selyem díszernyőket már kétezer éve készítenek, amelyet a császárok, uralkodók
feje fölé emeltek a hátuk mögött álló szolgák, valahányszor a szabad ég alá lépett
uruk. A hivatalnokok gyaloghintóiban ernyő óvta, melynek színe az illető hivatali
rangjától függött; a kormányzóság hivatalnokainak sárga színű ernyő járt, míg
a járásiaknak csak kék. A népszerű hivatalnokok piros selyemernyőt kaphattak ajándékba
szolgálatuk lejártakor a hálás helybeliektől, akik a selyemszövetre aranybetűkkel
írták rá nevüket. Az összecsukható ernyő váza bambuszból készül, melyet olajozott
papírral vonnak be. Ma is kézműves munkával állítják elő ezeket a régi ernyőket.
A könnyű bambuszvázra olajozott papírt, pamutvásznat vagy selymet feszítenek.
A nyele lehet egyenes vagy görbe is, de a kínaiak szemében a görbe nyél nagyobb
tekintélyt sugároz. A papír borításra kézzel virágokat, madarakat, tájképet, írásjegyeket
festenek, s ha nem szobadísznek szánják, utána olajozzák. Az olajozott papír szép
és tartós, derűs időben megteszi napernyőnek, borús időben esernyőnek.
Az
összecsukott ernyőt a Távol-Keleten mindig nyelével lefelé tárolják, éppen fordítva,
mint nálunk.
A ernyő a jelképek között is helyet kapott: a buddhizmusban nyolc
szerencse szimbólum egyike. Az ernyőnek démonriasztó, kísérteteket távoltartó
hatást is tulajdonítottak.
T. Zs.
