Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

elixír

(az arab al-ikszír, „csodaszer” szóból), az alkímiában: olyan anyag, amelyről azt gondolták, hogy képes a nem nemesfémekből aranyat csinálni. Az elixir vitae („életelixír”) fogalmat annak az anyagnak - folyadéknak - a jelölésére használták, amely a végtelenségig meghosszabbítja az életet. Ezt az anyagot a bölcsek kövével hozták összefüggésbe. A kínai taoisták nemcsak keresték a „halhatatlanság piruláját”, hanem technikákat fejlesztettek ki (meditáció, légzési gyakorlatok, étrend), amelyekről azt hitték, hogy belső alkímia utján hozzásegít a halhatatlansághoz.

A gyógyszerészetben az elixír ízesítőket és rendszerint gyógyhatású anyagokat tartalmazó, édesített, szeszes folyadék.